A Szádváron folytatott vármentésnek akadnak igen látványos részei. Hiszen amikor szerszámokkal felszerelkezve egy héten keresztül kutatjuk a várrom udvarát vagy éppen a kőműves brigád állagmegóvásban részesít egy-egy rozoga kőfalat, az mindenki számára tetten érhető momentum. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa! Annak a kirándulók számára láthatatlan szervezőmunkának a végét jelenti, amelyek megelőznek egy-egy nagyszabású programot.
"Vármentő hét" keresési eredményei
A sziszifuszi munka
A hegyen-völgyön és árkon-bokron keresztül a természetet járó kirándulóknak nem kell részletesebben ecsetelnem, milyen érzés fog el, amikor utamat keresztezi egy vadrózsabokor vagy éppen egy csalánmező. Hiszen ezek a nyári – rövidnadrágos – túrázás legfélelmetesebb ellenségei. A meleg idő beköszöntével beindulnak a természet vegetációs folyamatai, magyarán szólva minden kizöldül. A talajban gyökeret eresztett legkülönbözőbb lágy és fás szárú növények újult erővel törnek az éltető napfény felé, szinte egymással versenyezve, vajon ki tud magasabbra nőni?
Ismertető a Szádvárban napvilágra került pénzekről
Az egykori Bebek-vár területén 2006 óta végez vármentő tevékenységet a Szádvárért Baráti Kör tagsága és a hozzájuk csatlakozott önkéntesek hada. A kezdeti területtisztítás véget nem érő folyamata mellett idővel megindultak a várrom rogyadozó falainak állagmegóvását jelentő falazási munkálatok. Majd a Régészeti Hetek során a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembereinek irányításával megkezdődhetett a föld mélyének vallatása. Vajon milyen tárgyi emlékek maradtak hátra a sok évszázaddal ezelőtt Szádvárban élt emberek után? Régóta közhelynek számít, hogy a középkori szemétdomb a jelenkor régészeinek kincsesbányát jelent. Az alábbiakban a napvilágra került tárgyi emlékeknek egy szűk köréről, a pénzekről írnék részletesebben.
Összefoglaló a 2012 októberéig végzett állagvédelmi munkálatokról
Az Aggteleki-karszthegység egyik magaslatát koronázó Szádvárt a XVII. század végén lerombolva sorsára hagyták. Az üszkös épületeket újra birtokba vette a természet, tágas udvarain bokrok és fák vertek tanyát. Három évszázadon át a zúgó szelek, téli fagyok és záporesők játékszerévé vált, rogyadozó falaiból az időjárás vasfoga időnként leszakított egy-egy kődarabot.
5 éves a Szádvárért Baráti Kör
– XI. Vármentő Napok szlovák barátainkkal a határokon átnyúló együttműködés jegyében –
Azoknak, akik október 20-án a szlovákiai Szádalmás – Jablonov nad Turňou – település felé utaztak, az időjárás nem a derűsebb arcát mutatta. Útközben az ablaktörlők ingását és a haragos esőfelhőket figyeltük. Mégis mindenkiben élt a szilárd akarat, hogy részt vegyünk az immár sorrendben XI. Vármentő Napokon. Most a Szádvárért Baráti Kört már esztendők óta segítő szádalmási Alma Hagyományőrző Egyesület meghívására érkeztünk meg a település szélén emelkedő, minden kényelmi szempontból tökéletes, teljes mértékben felújított egykori Esterházy-magtárhoz. Ezt a patinás épület vált otthonunkká a következő három napban.
II. Várak – Várromok Fórum Kirándulás
Miközben a horizonton alábukó nap utolsó sugarai bearanyozták, a hegyek mögül pedig már kélő hold ezüstösen árnyalta az ugróci vár ódon falait, az I. Várak – Várromok Fórum Kirándulás résztvevői érezték, hogy újra útra kell kelni és folytatni a Kárpát-medence középkori várainak felfedezését. Az elhatározást aztán tett követte, majd szeptember harmadik hétvégéjén ismét nekivágott a Felvidéknek az immár kilenc főre gyarapodó társaság.
Olvasd tovább →




