Kedves várbarátok, kedves érdeklődők!

Mint a tavaszi mezők tarka virágtengere, olyan sokszínűen szép és gazdag várépítészetünk is. A hegyek ormain vagy éppen a rónák között emelkedő erősségek szinte mindegyike rejt magában oly szépségeket, mely megfogja az emberi képzeletet. Mindenki mást és másképpen lát belőlük, de az idővel dacoló ódon falak mindannyiunk számára egyfajta hídként szolgálnak a múlt és jelen között. A gyakran csak romként megmaradt várakban eljátszhatunk a gondolattal, hogy miként élhetett és érezhetett a letűnt korok embere. Ilyenkor hirtelen eltűnik az idő és megelevenedik előttünk a régmúlt; az ostromlott vár hősiesen küzdő katonái, a fáklyák pislákoló fényével megvilágított lovagteremi lakomák vagy a várudvaron tartott vásárok forgataga. Egyszerre láthatjuk a múltat és a jelent, az utat, amelyen jöttünk és az utat, amelyen ma is járunk.

A Várjáró Magazinnal kísérletet szeretnénk tenni arra, hogy közelebb hozzuk az egyes várakat az emberekhez. A cél ugyan nem egyedi, de a módszert annak szánjuk! Szeretnénk, ha a szerzők a saját élményeiken keresztül mutatnák be a várakat. Láttatni kívánjuk, hogy a Várjárókat mi érintette meg az egyes helyszíneken és milyen szépségek ragadták magukkal őket.

A – terveink szerint – havi rendszerességgel megjelenő folyóirat írója minden várbarát, aki nem rest tollat ragadni és megírni egy-egy várral kapcsolatos élményét, így várjuk mindazon Várjáró jelentkezését, aki szívesen írna újságunkba.

Bízunk benne, hogy minél több Várjáró fog kedvet kapni élményei megosztására! Emellett időnként szeretnénk régészeket és építészeket is felkérni, hogy számoljanak be egy-egy feltárás vagy rekonstrukció állásáról, érdekességeiről.

Lapszámonként egy várat kívánunk feldolgozni, azonban nem szeretnénk tartalmi korlátokat szabni a Várjáróknak. Az egyéni látásmód a folyóirat alapja, így szerkesztési elveink meglehetősen egyszerűek, csak helyesírási és stilisztikai szempontból nézzük át az írásokat. A terjedelmet illetően annyi megkötést szeretnénk érvényesíteni, hogy az anyag ne legyen az Interneten megszokott posztokhoz képest aránytalanul hosszú. Az illusztrációnak szánt képanyag kapcsán elsősorban a Várjárók saját képeit várjuk, mások képei esetén pedig kérjük azok szerzőit megfelelő módon feltüntetni.

Végezetül szeretnénk minden kedves várbarát és érdeklődő számára jó szórakozást kívánni lapunkhoz és reméljük, hogy minél több embert fogunk elcsalogatni egy-egy várhoz!

A Várjáró Magazin szerkesztősége: Horváth Viktória, Vinis Zoltán,Kovács Lajos, Császár Ida

(Ötletgazdák/korábbi szerkesztők: Hancz Erika, Fejes Erik, Kovács Lajos, László János (Civertan), Molnár Tamás, Szatmári Tamás, Vígvári Tamás)

A Várjáró Magazin eddig megjelent számai:

1. szám, Hancz Erika: Yedikule – Isztambul,
2. szám, Vándor László: Zrínyi-Újvár,
3. szám: Albert Ferenc: Délnyugati erődök nyomában,
4. szám: Németh Éva: Csobánc vára,
5. szám: Mordovin Maxim: Csábrági rejtélyek,
6. szám: Dénes József: Gór várai és kastélya,
7. szám: Dobos János: Malbork – A lovagvár,
8. szám: Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár,
9. szám: Szatmári Tamás: Sirok vára,
10. szám: Fürjes János: Vitány-vár,
11. szám: Dévényi Zsolt: Château Gaillard,
12. szám: Kocsis Andrea: Drégelyvár,
13. szám: Szatmári Tamás: Diósgyőr vára,
14. szám: Nagy Gábor: Ónod vára,
15. szám: Simon Zoltán: Regéc,
16. szám: Albert Ferenc: Kárpátaljai kalandozások,
17. szám: Horváth Viktória: Pieskowa Skała, a mesebeli várkastély,
18. szám: László János: Vitány – a Vértes gyöngyszeme,
19. szám, Fejes Erik: Oroszlánkő vára,
20. szám, Sós Mari: Döbrönte – Szarvaskő vár,
21. szám: Nyári különszám -Nováki Gyula – Fejes Erik: Kisfüzes – Vártető,
22. szám: Orosházi Bernadette: Szanda – Csővár,
23. szám: Bónizs Róbert: Csorbakő vára,
24. szám: Bubenkó Gábor: Szádvár – Legendák nyomában,
25. szám: Rakonczay Rita: Még az Üveghegyen is túl – avagy a kárpátaljai kirándulás meséje,
26. szám: Fejes Erik – Debreczeni Ákos – Szeredi Anna: Az égiek palotája – ZANGLA,
27. szám: Fazekas György Alpár: Welezd várának 555 évvel előtti, 1460. augusztus 26-án történt Mátyás király általi megszabadításának „hiteles” leírása…,
28. szám: Sótér László: A breszti erőd,
29. szám: Dimény Áron: Füzérkő és ködfolyó / Tállya – vaddisznók tanyája,
30. szám: Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár,
31. szám: Hegyi Dóra: Somló vára,
32. szám: Kocsis Nikoletta-Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark,
33. szám: Szatmári Tamás: Vár az ország tetején: Galyavár,
34. szám: Terei György: Egy regionális várkutatás margójára,
35. szám: Dimény Áron: Vikingek és szamurájok,
36. szám: Császár Ida: Dél-lengyelországi várak,
37. szám: Dévényi Zsolt: Várak a Tirrén-tenger mentén,
38. szám: Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsei 1.rész,
39. szám: Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsei 2.rész,
40. szám: Hegyi Dóra – Nádai Zsófia – Ringer István: Újhely rég elfeledett vára,
41. szám: Kovács Lajos: Ostromnap a Ménes-patak völgyében,
42. szám: Tóth Balázs: Szandavár és Szanda-Péterhegy,
43. szám: Nagy Gábor: Szerencs,
44. szám: Rakonczay Rita: Trifels – egy birodalom központja,
45. szám: Dimény Áron: Világosvár (aka Amon Súl),
46. szám: Király Béla: A tornai vár,
47. szám: Dévényi Zsolt: Sör, knédli és várak Dél-Morvaországban,
48. szám: Anderko Anna: Fülek vára, a „Felvidék gyöngye”,
49. szám: Kocsis Andrea: Fel a múltba: a cambridge-i vár,
50. szám: Horváth Viktória: Akcióban a bujáki Vármentők,
51. szám: Dobos János: Salzburg fellegvára, Hohensalzburg,
52. szám: Pátkai Ádám Sándor: A nagyvázsonyi Kinizsi-vár,
53. szám: Sági Gábor: Zádorvár – a vár, amely “hol volt, hol nem volt”,
54. szám: Rakonczay Rita: Freiburg környéki várak,
55. szám: Szatmári Tamás: A kerekudvari vár,
56. szám: Erdősi Ferenc: Essegvár útján járok én…,
57. szám: Altstädler Zoltán: Vár a Cuha-patak völgyében – A mészárszéki szikla vára,
58. szám: Szatmári Tamás: Zsolnalitva, a vármentés iskolapéldája,
59. szám: Gyulavári Zsuzsanna: Omán – Nizwa erődje,
60. szám: …hamarosan!