Mint a cím is jelzi, Alekszi Zoltán, a dinnyési Várpark tulajdonosa új ötlettel rukkolt elő. Nem elégedett meg az örvendetesen szaporodó, általa kőből és fából megalkotott középkori magyar várakkal, hanem elhatározta, hogy helyet szorít más várbarátok által elkészített műveknek is. Így kapott Egyesületünk is meghívást, hogy ha tagjai rendelkeznek vármakettekkel, azt bocsássák egy kiállítás erejéig a köz javára.
A Várpark és meghívottjai
Immáron kilencedik alkalommal indultunk útnak, de először fordult elő, hogy társaságunk nem volt teljes: Jóska nagyon hiányzott, és mindenhol ott volt bennünk, mennyire érdekelte volna Kisszeben városfala, Tarkő és Hőnigvár, majd Kapi, Bártfa és Zboró, Nagysáros, Sebesvár és Sóvár. Nélküle kellett útnak indulnunk, nehéz volt ezt tudomásul venni. Makovica váránál emlékeztünk meg róla.
Kedves (Vár)Barátaink!
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a XX. Vármentő Napokra a jelentkezési határidő – február 28 – rövidesen lejár! Eltölthetitek az első és majdnem egyetlen hosszú hétvégét az évben értelmesen, segítőkészen :-)
Tudjuk, hogy számtalan hasznos és élvezetes módja van egy hosszú hétvége eltöltésének, ki-ki családja, barátai vagy rokonai körében szeretné eltölteni ezt a pár kora tavaszi szabadnapot. De milyen érdekes és izgalmas lenne idén a családdal, barátaiddal vagy rokonaiddal ezúttal valami mást csinálni, kicsit valóban kimozdulni a megszokottból, tenni valami jót, miközben aktívan pihenhettek!
Látogassatok el hát együtt a festői Szögligetre, hódítsátok meg velünk a várhegy magaslatát, segítsétek Szádvár megmentését! Mi mindent megteszünk, hogy közben jól érezzétek magatokat!
Szeretettel várunk mindenkit!
Szádvár rád is vár! Tiéd a vár!
Veletek már eddig jutottunk :-)
SzBK
Amikor kedd délelőtt megkaptam a hírt Petróczki József haláláról, értelmem nem tudta felfogni. Mert valóban felfoghatatlan, hogy vele többé nem fogok együtt kirándulni, nem szuszogunk egymás mellett felfelé kapaszkodva a hegyi ösvényeken. Nem osztjuk meg egymással az utolsó sört, nem böngészhetem vele együtt többé a turistatérképet.
Ahogy nekem, úgy Jóskának is bérelt helye volt már esztendők óta a több napos kirándulásra induló személygépkocsiban. Akkoriban jegyeztük meg tréfásan, hogy mivel a másik horkolását már megszoktuk, ezért megosztjuk egymással még az éjjeli szállást is.
Autós várjáró barátaival
Móré István, a Bódvapress önkéntes segítője szeptember végén kereste meg egyesületünket – csakúgy, mint az Országos Kéktúra érintett útvonalán ismert többi civil szervezetet – egy érdekes és mint utóbb kiderült, turisztikailag és emberileg is értékes kezdeményezéssel.
Tóni, segítői és kísérői
Mint a tavaszi mezők tarka virágtengere, olyan sokszínűen szép és gazdag várépítészetünk is. A hegyek ormain vagy éppen a rónák között emelkedő erősségek szinte mindegyike rejt magában oly szépségeket, mely megfogja az emberi képzeletet. Mindenki mást és másképpen lát belőlük, de az idővel dacoló ódon falak mindannyiunk számára egyfajta hídként szolgálnak a múlt és jelen között. A gyakran csak romként megmaradt várakban eljátszhatunk a gondolattal, hogy miként élhetett és érezhetett a letűnt korok embere. Ilyenkor hirtelen eltűnik az idő és megelevenedik előttünk a régmúlt; az ostromlott vár hősiesen küzdő katonái, a fáklyák pislákoló fényével megvilágított lovagteremi lakomák vagy a várudvaron tartott vásárok forgataga. Egyszerre láthatjuk a múltat és a jelent, az utat, amelyen jöttünk és az utat, amelyen ma is járunk.
A Várjáró Magazinnal kísérletet szeretnénk tenni arra, hogy közelebb hozzuk az egyes várakat az emberekhez. A cél ugyan nem egyedi, de a módszert annak szánjuk! Szeretnénk, ha a szerzők a saját élményeiken keresztül mutatnák be a várakat. Láttatni kívánjuk, hogy a Várjárókat mi érintette meg az egyes helyszíneken és milyen szépségek ragadták magukkal őket.
A – terveink szerint – havi rendszerességgel megjelenő folyóirat írója minden várbarát, aki nem rest tollat ragadni és megírni egy-egy várral kapcsolatos élményét, így várjuk mindazon Várjáró jelentkezését, aki szívesen írna újságunkba.
Bízunk benne, hogy minél több Várjáró fog kedvet kapni élményei megosztására! Emellett időnként szeretnénk régészeket és építészeket is felkérni, hogy számoljanak be egy-egy feltárás vagy rekonstrukció állásáról, érdekességeiről.
Lapszámonként egy várat kívánunk feldolgozni, azonban nem szeretnénk tartalmi korlátokat szabni a Várjáróknak. Az egyéni látásmód a folyóirat alapja, így szerkesztési elveink meglehetősen egyszerűek, csak helyesírási és stilisztikai szempontból nézzük át az írásokat. A terjedelmet illetően annyi megkötést szeretnénk érvényesíteni, hogy az anyag ne legyen az Interneten megszokott posztokhoz képest aránytalanul hosszú. Az illusztrációnak szánt képanyag kapcsán elsősorban a Várjárók saját képeit várjuk, mások képei esetén pedig kérjük azok szerzőit megfelelő módon feltüntetni.
Végezetül szeretnénk minden kedves várbarát és érdeklődő számára jó szórakozást kívánni lapunkhoz és reméljük, hogy minél több embert fogunk elcsalogatni egy-egy várhoz!
A Várjáró Magazin szerkesztősége: Horváth Viktória, Vinis Zoltán,Kovács Lajos, Császár Ida
(Ötletgazdák/korábbi szerkesztők: Hancz Erika, Fejes Erik, Kovács Lajos, László János (Civertan), Molnár Tamás, Szatmári Tamás, Vígvári Tamás)
A Várjáró Magazin eddig megjelent számai:
