Homonnay Ádám – bár egyik legújabb tagunk – régi motoros Szádváron. Két kisgyermek édesapjaként is példaértékű a tevékenysége, hozzáállása. Ez nem véletlen, mert számára is nagyon fontos egyesületünk szemlélet-formáló ereje. Élményeit, véleményét osztja meg most velünk:
Szádvári kincskeresés
Esőisten
Kedvelt írómnak, Passuth Lászlónak egyik történelmi könyve jutott az eszembe, amikor csütörtök délután beszálltam a barátaim autójába és elindultam a XXIV. Vármentő Napokra. Miközben figyelemmel kísértem a sűrűn integető ablaktörlő mögötti, mélykék haragos felhőkkel borított tájat, a szélvédőre hulló változatos formájú esőcseppeket, elgondolkoztam a vármentők helyzetén.
Kedves Várbarátunk!
Szádvár 2018. január 30. (fotó Vicsics Attiláné, Szögliget képekben! )
A Szádvárért Baráti Kör nevében szeretettel meghívunk a következő vármentésre, a XXIV. Vármentő Napokra, melyet 2018. március 16-17. (péntek-szombat) napokon rendezünk.
A jó hír, hogy idén ez egy négynapos hosszú hétvége, a péntek is szabadnap, ezért nem kell szabadságot kivenni! Persze elképzelhető, hogy “érthetetlen” okokból nem mindenki választja majd az önkéntes munkát erre a hétvégére. De aki velünk tart, az jó eséllyel testileg és lelkileg feltöltődve, átlényegülve térhet vissza a hétköznapok szürke, friss levegőtől és lenyűgöző panorámától általában mentes világába.
Felhőbe hanyatlott a szádvári rom
Nagybecsű költőnk, Arany János sorait kell kissé átértelmezve adnom a XXIII. Vármentő Napok címének, ha az időjárást szeretném jellemezni. Ugyanis amikor péntek délután elértem Szögliget község déli határába, a vadregényes hegyek körül esőfelhők kavarogtak, köd ülte meg a tájat.
Őszi köd
Kedves Várbarátunk!
A Szádvárért Baráti Kör azért alakult meg 11 évvel ezelőtt, hogy a Szögliget felett magasodó Várhegyen épült, majd sajnos elpusztított középkori vár máig jelentős maradványait megőrizze, és nemzeti örökségünk egyik kiemelkedő eleméhez méltó módon mutassa be, tisztítsa meg és tegye mindenki számára megismerhetővé, bejárhatóvá.
A kezdetek
Az első lelkes csapat(ok)nak hatalmas feladatot jelentett a várat borító sűrű bozótos, erdős terület megtisztítása. Az összefogás és a hihetetlen erőfeszítések eredményeképp azonban ma már egy zöldellő, ligetes romparkban sétálhatjuk körbe a romjaiban is impozáns falakat. Ezért nagy köszönet jár mindenkinek, aki ebben segített!
