Várjáró Magazin 8. szám

Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár Hasznos Nógrád megyei település, jelenleg Pásztó egyik városrésze. A település határában, keletre, a Mátra felé vezető főút mellett található a vára. A faluban az utolsó balra nyíló utcán letérünk, majd az úton haladunk akkor is, amikor földútra vált. A falu szélétől kb. 600 m-re érjük el a 333 m magas hegyen álló a Cserteri vár romos maradványait. A várhegy relatív magassága 80 méter, a déli oldalán nagyon meredek, néhol függőleges sziklák határolják. Északról és nyugatról ugyanakkor könnyen megközelíthető, hiszen enyhén emelkedő terület övezi. … Tovább

Várjáró Magazin 7. szám

Dobos János: Malbork – A lovagvár A magyar várkedvelő számára épp elég nagy kihívás, hogy beutazza, meglátogassa és megismerje hazájának sokszínű és gazdag épített örökségét, a történelmi Magyarország, a Kárpát-medence, vagy a mai Magyarország területén található megannyi várat, várkastélyt, monostort. Sajnos a középkori emlékeink nagy része romos, vagy részben elpusztult, még komolyabb helyreállításuk után sem mindig van lehetőség az „időutazásra”, vagyis az épületet egykori mivoltában bejárni, az egykor itt élt emberek lába nyomát követni. Ezért a magyar várbarátok számára is egészen különleges élményt nyújthat a Lengyelország északi részén található Malbork (Marienburg, Máriavár) várát meglátogatni, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a … Tovább

Várjáró Magazin 6. szám

dr. Dénes József: Gór várai és kastélya Nyugat-Dunántúlon, a Répce jobbpartján, a történelmi Vas és Sopron megyék határán helyezkedik el Gór község. A fürdőjéről nevezetes Bük, Bő és Gór határai éppen a ma már csak déli felében fennmaradt Kápolna-domb lábánál találkoznak. Maga az elnevezés a jelenleg filiális egyházként szereplő, középkori eredetű Szent Kereszt templommal – egyházjogi értelemben kápolnával – magyarázható. … Tovább

Várjáró Magazin 4. szám

Németh Éva: Románc a múlttal Álmodom. Fákról, madarakról, virágokról, szabadságról. Erdőben bolyongásról. Felébredek. Csípős reggel van, tél, fagyott föld. De már elöntötte szívemet, lelkemet a vágy a természet után. Bakancsot húzok. Irány a Csobánc. Arcomon piros rózsa, tüdőből lihegek. Csontig markoló a hideg. Nem bánom, tudom, most egyedül leszünk…, a hegy a várrommal és én. … Tovább

Várjáró Magazin 3.szám

Albert Ferenc: Délnyugati erődök nyomában Varasd vára A jelenlegi határunktól pár kilométernyire, a mai Horvátország területén található egykori vár, Varasd település szívét koronázza. Első írásos említése a XII. századból származik: III. Béla királyunk által kiadott okmányban szerepel. Mivel a horvátok elismerték a Magyar Szent Korona fennhatóságát, és arra felesküdtek, Béla az országrész kormányzását idősebbik fiára, Imrére bízta. A város 1209-ben kapott szabad királyi rangot. A tatárok ide is elértek, földvárát elpusztították, melyet IV. Béla később újjáépíttetett. Kővára az Oszmán Birodalom terjeszkedésének gátat állítva az 1440-es években épülhetett Luxemburgi Zsigmond engedélyével, aki hatalomra jutását követően a főúri ligának előszeretettel osztogatta a … Tovább

Várjáró Magazin 2.szám, Dr. Vándor László: Zrínyi-Újvár

Magyarország vérzivataros történelme során rengeteg erődítmény épült, ezek többsége elpusztult, soknak csak romjai maradtak meg, még több szinte nyomtalanul, csak a szakavatott szem számára észrevehetően rejtőzik a föld alatt. Sok olyan vár, erődítmény van, melyek az írásos forrásokban ugyan szerepelnek, de pontos helyüket homály fedi. Viszont olyan, mely nemcsak a kutatók számára hozzáférhető dokumentumokban, hanem a történelemkönyvekben is szerepel, s valós elhelyezkedése sokáig ismeretlen volt, nem igen találunk. Azaz egyet mégiscsak: Zrínyi-Újvárat. A vár helyének beazonosítását, később pedig feltárását végző kutatóként visszatekintve a vár köztudatba kerülésének eseményeire, úgy vélem, hogy egy kis magyar közelmúlttörténet bontakozik ki a szemünk előtt. Ám … Tovább

Várjáró Magazin 1.szám, Hancz Erika: Yedikule – Isztambul

Isztambul csodás, semmihez sem fogható hangulatos, pezsgő utcáin sétálunk. Abban a városban, melyben Európa és Ázsia, a kelet és a nyugat, a régi és az új találkozik. Békésen megfér itt a régi ruhába öltözött utcai serbetárus (serbetnek nevezett frissítő italt árusító személy) és a modern üzletember. Az európai városnegyed Aranyszarv-öböltől délre fekvő része viszont még most is főleg a történelmi nevezetességeiről híres. A törökök szép sorban újítják fel a régi épületeket; megújulnak a régi dzsámik, a síremlékek, a fürdők. De minden műemlékre igaz ez? Sajnos nem. … Tovább