Várjáró Magazin 14. szám

Nagy Gábor: Fedezzük fel Ónod várát!   Ónod vára nem tartozik a turisztikailag felkapott látványosságok közé. A Sajó partján álló erősség falainál zajlott ostromok nem lettek olyan híresek, mint például Egeré, így diadalát sem énekelték meg költeményekben. A közhiedelemmel ellentétben az 1707-es országgyűlés sem a vár falai közt volt, hanem a közeli mezőn, ugyanis tulajdonosai ekkor már nem lakták; az ódon falakat sorsukra hagyták. Írásommal mégis szeretném felhívni a figyelmet a várra, melynek történetét az okleveles források igencsak mozgalmasnak írják le. Ezek ismeretében talán még az is kijelenthető, hogy a borsodi várak közül Diósgyőr után Ónod játszotta legfontosabb szerepet. … Tovább

Várjáró Magazin 13. szám

A magyar műemlékvédelem állatorvosi lova: Diósgyőr   Kedves Várjárók! A címet olvasva bizonyára felkaptátok a fejeteket, hiszen kissé provokatívnak tűnhet. Ez nem véletlen, ugyanis éppen ez a cél vezérelt. Hazánk középkori erődítményei közül Visegrád mellett Diósgyőr várával is olyan sokat kísérleteztek már, azonban ezek eredményei finoman szólva is megkérdőjelezhetőek. Mindkettőt toldozták-foldozták az építészek sokszor egymással szemben álló elképzelései szerint, aminek kis túlzással az lett az eredménye, hogy több kárt okoztak a megmenteni kívánt építménynek, mint egy-egy jelentősebb ostrom. Miután annyi mindent hallottam és olvastam a most átadott diósgyőri várról, tűkön ülve vártam, hogy végre saját szememmel lássam és tapasztaljam, vajon … Tovább

Várjáró Magazin 12. szám

Drégely – Szondi-szonda? Vár a kultusz mögött, a föld alatt és a szikla felett Ez bizony nem a „bús düledékeiden”. Ez egy másik történet, amely „felhőbe hanyatlott”, amíg Arany János meg nem teremtette újból. Mondhatni az, hogy Drégely vára pusztulása óta kőről – kőre és évről – évre emelkedik, nagyobb részben köszönhető Arany Jánosnak, mint magának Szondi Györgynek. A „drégeli rom” képe alapot adott az alatta elterülő falvaknak egy új arculat kiépítésére, éppen csak egy Szondi-kultuszt kellett hozzá előrántani a semmiből, és felépíteni a nevezett várat. A nemzeti hős várvédő alakja valahol a 19. század közepén kezdett újra körvonalazódni. A … Tovább

Várjáró Magazin 11. szám

Dévényi Zsolt: Château Gaillard Oroszlánszívű Richárd! Olyan név ez, amely minden történelmet szerető ember szívét erősebb dobogásra serkenti. Jómagam is izgatott lettem, amikor útitervünket állítottam össze 2012 júliusában és észrevettem, hogy Párizsból úticéljaink (Normandia és Bretagne) felé elindulva könnyűszerrel útba ejthetjük a Les Andelys városka mellett emelkedő Château Gaillard várát. Hiszen ez az a vár, amely szíve csücske volt Richárdnak és melyet még korai halála előtt teljes pompájában láthatott! … Tovább

Várjáró Magazin 10. szám

Fürjes János: Castrum Vytam, Vitány-vár múltja és jelene   A történelmi Magyarország Kárpátoktól határolt területén a vérzivataros évszázadok alatt számtalan vár és egyéb erősség épült az itt letelepült nép oltalmára, javainak védelmére. A várak nagy száma ellenére mégis kevés ismerettel rendelkezünk azok múltjáról, megépítésük történelmi hátteréről. A fellelhető várak kutatását nehezíti, hogy többségük Trianon után az ország határain kívülre került, ezáltal nehéz összefüggő képet kialakítani róluk. Továbbá a legtöbb várunkból alig maradt néhány kutatható faltöredék, falcsonk. Vitány vára azon kevés váraink közé tartózik, amely máig jelentős falmaradványokkal bír, melyeknek  kutatása sok fontos ismerettel gazdagíthatná történelmünket. Sajnos napjainkig sem zajlott falai … Tovább

Várjáró Magazin 9. szám

Szatmári Tamás: Életem első vára: Sirok (sokadszor megnézve) Kezdeném a mondókámat azzal, hogy a Tisztelt Olvasótól elnézést kérjek, mivel ez a cikk teljesen szubjektív, a saját érzelmi állapotomtól fűtöttre sikeredett. Hogy miért is? Erre már a címben próbáltam utalni. Sirok az a vár, amit életemben először felkerestem. A jó öreg Freud óta pedig köztudott, hogy az első benyomás a legfontosabb. Tehát először is forgassuk vissza a történelem kerekét jó 40 esztendővel. … Tovább

Várjáró Magazin 8. szám

Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár Hasznos Nógrád megyei település, jelenleg Pásztó egyik városrésze. A település határában, keletre, a Mátra felé vezető főút mellett található a vára. A faluban az utolsó balra nyíló utcán letérünk, majd az úton haladunk akkor is, amikor földútra vált. A falu szélétől kb. 600 m-re érjük el a 333 m magas hegyen álló a Cserteri vár romos maradványait. A várhegy relatív magassága 80 méter, a déli oldalán nagyon meredek, néhol függőleges sziklák határolják. Északról és nyugatról ugyanakkor könnyen megközelíthető, hiszen enyhén emelkedő terület övezi. … Tovább