Várjáró Magazin 39. szám

Hegyi Dóra – Nádai Zsófia – Ringer István: Újhely rég elfeledett vára Sátoraljaújhely város DNy-i határában magasodik a Sátor-hegy-csoport, melyet a Magas-hegy, a Kecske-hát, a Sátor-hegy, a Boglyoska, a Szár-hegy, valamint a Várhegy alkotnak. Az erdőkkel és szőlőkkel borított hegyek a Tokaji-hegység többi részétől kissé elkülönülve, alföldi környezetükből emelkednek ki. A csoport DK-i széléből kinyúló, 334 m tengerszint feletti magasságú Várhegyet mély nyereg köti össze a tőle nyugatra emelkedő Sátor-heggyel. … Tovább

Várjáró Magazin 38. szám

Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsei, 2. „Constantinopolis az Ázsiától termékenyített Európa művészetét, Sztambul a Bizánctól termékenyített Ázsia művészetét jelenti.” Kós Károly Bizáncot felfedezni csak úgy lehet, ha átadjuk magunkat a városnak, engedjük, hogy vezessen minket, ne álljunk ellen a hangulatos kis utcák csábításainak, egyszerűen eresszük el gondolatban a görcsösen rögzített terveinket és hagyjuk magunkat vinni. … Tovább

Várjáró Magazin 37. szám

Orosházi Bernadette: Bizánc rejtett kincsei, 1. rész   “Isztambul! Tengereid felől a legszebb képe lehetsz a világnak, belülről tekintve temető vagy, telve enyészettel, melyet csak látszatra tűntet el szűk utcáid nyüzsgő élete. Temetője te a kétezer éves Bizáncnak, melyben annak sírásói ma már szintén a múltéi, s poraik együtt pihennek az alapító tulajdonosok poraival történelmi nagyságod romjai alatt.”[1] Polonyi Ferenc Bizánc romjai között élni egy ajándék. Ajándék a Sorstól, amely megadatott nekem. Bizánc egyszerre szimbólum, vallás, város, birodalom, kultúra és erőd. A sort lehetne még folytatni, de mi most térjünk át kicsit az 1453-ig bevehetetlennek hitt erőd robusztus falaira, és a falakon belüli emlékekre, amelyek még ma is ámulatba ejtik az odalátogató turistákat, felidézve egy letűnt birodalom hagyatékát. Bizánc még napjainkban is rengeteg emléket rejt, amelyek valóságos kincsek. Azokat megtalálni nem lehetetlen, de időre, türelemre és kitartásra van szükség. Ezzel az írással nem a város és a birodalom történetét kívánom bemutatni, hanem az olvasókat egy rövid kalandra hívom Isztambul rejtett … Tovább

Várjáró Magazin 36. szám

Dévényi Zsolt: Várak a Tirrén-tenger mentén Napfényes Itália! A várak szerelemeseinek megdobban a szíve a közhely hallatán, hiszen Itália a napfény, a tenger, a történelem és a finom ételek mellett a várépítészet fellegvára is. Az idei nyár során ismét Olaszország felé vettük az irányt, hogy ott töltsünk néhány napot a rövidre szabott szabadságunkból. Olyan területet akartunk a pihenés mellett bejárni, ami eddig kimaradt számunkra. Így esett a választás a Tirrén-tenger partján lévő Tarquinia szomszédságára. A szállás, mint  általában, a helyi falusi turizmus által kínált agriturismo volt, néhány kilométerre Tarquinia városától. Kiváló kiindulópont a környéket bejárni. A közeli települések története régi időkre nyúlik vissza. Az ismertebb időszakai a Villanova-kultúra [1], az etruszkok virágzása, Róma ókora, a középkori pápai állam és az invesztitúraharc ideje. A Tirrén-tenger partja sok érdekességet nyújt a történelmet szerető látogatók számára. Ebben az írásban főleg a várak kedvelőnek foglalom össze azokat a helyeket, amelyeket érdemes felkeresniük. A cikkben szereplő fényképek többnyire saját felvételek, kivéve a térképek és a légi felvételek. … Tovább

Várjáró Magazin 35. szám

Császár Ida: Dél-lengyelországi várak Lengyelország déli része ezer szállal kötődik a történelmi Magyarországhoz. A terület jól megközelíthető immáron kisebb honunkból autóval, vonattal, sőt repülővel is. Központja, Krakkó számos, akár egy hosszú hétvégén lebonyolítható tartalmas vártúra központja lehet. Egyrészt kedvcsinálónak szánnám a cikket, másrészt szeretném megmutatni, hogy autós turista szemszögéből mi vár ránk ezen a területen. Célom az is, hogy kisgyerekes szülőknek bemutassam: érdemes elindulni, mert mi egy 3 és fél éves örökmozgóval és egy másfél éves totyogóval (pocaklakó mellett is) szép, maradandó élményeket tapasztaltunk meg, ez a lehetőség mások előtt is nyitva áll. Az általunk felkeresett várak, erődítmények zöme az ún. Sasfészek-erődrendszer része volt, ezek mára különböző állapotban vannak a kiépített, modernizált kegyhelytől a szállodaként is hasznosított palotán keresztül az általunk „megszokott”, igazi várromig. A rendszer a középkori Szilézia határán húzódott Krakkótól Częstochowáig. Az erődsort III. (Nagy) Kázmér, az utolsó Piast idején építették ki – aki a mi Nagy Lajosunk közvetlen elődje volt a lengyel trónon -, az akkor megerősödő, … Tovább

Várjáró Magazin 34. szám

Dimény Áron: Vikingek és szamurájok Kedves Várjárók! Szokásomtól eltérően – mely szokás nem az írásé, hanem a várlátogatásé – most két olyan várról fogok írni, ahol nem aludtam, és nem is elhagyatott. Először egy japán vár leírása fog következni, majd másodjára, mint egy jó desszert, egy dán váré. De vigyázat: mindkettő nagyon száraz lesz! … Tovább

Várjáró Magazin 33. szám

Terei György: Egy regionális várkutatás margójára De hát ott hol a vár? Honnan tudjuk, hogy hol kell a várakat keresni? Mitől vár egy vár? Honnan tudjuk, hogy őskori vagy középkori, ha egy cserepet sem találunk? Számtalan olyan kérdés merül fel, ami kollégáktól, egyetemi hallgatóktól, várakkal jobban vagy kevésbé jobban foglalkozó emberektől elhangzik egy-egy vár tanulmányozása, vagy a regionális várkutatás során. 2011-ben készült el a Castrum Bene Egyesület kiadásában a Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfia, aminek egy része jelen cikk szerzőjének egy bő évtizedes kutatómunkájának összefoglalása is volt egyben. Abban a kötetben nem volt lehetőség számtalan technikai kérdésre, munkamódszerre kitérni, ami azonban az emberek nagy többségét érdekli. Most kicsit kötetlenebb formában, egyes kérdést, problémát példákkal, történetekkel, érdekességekkel alátámasztva próbálok a regionális várkutatásba bepillantást engedni. … Tovább