Várjáró Magazin, 42.szám

Nagy Gábor: Szerencs Valljuk be, legtöbbünknek először a csokoládé jut eszébe, ha meghallja azt a szót: Szerencs. Kétségtelen, hogy a település büszke lehet az itt készülő édességre, azonban a város más nevezetességekkel is büszkélkedhet. Itt található a mai Magyarország egyik legépebben megmaradt reneszánsz várkastélya, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára is egyben. … Tovább

Várjáró Magazin 29. szám

Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár A visegrádi fellegvár a magyar történelem emblematikus helyei közé tartozik. Tagadhatatlan, hogy a vár történelme, egykori fontos közjogi szerepe és neves tulajdonosainak névsora évente ezreket sarkall arra, hogy ellátogassanak ide, gyönyörködjenek a várból eléjük táruló csodálatos panorámában, és rácsodálkozzanak monumentális romjaira. Jómagam először, mint oly sokan, általános iskolás koromban, iskolai kirándulás keretein belül látogattam el Visegrádra. Már akkor belopta magát a szívembe a vár és környéke. Közel húsz évvel később ismét lehetőségem volt visszatérni a Dunakanyarba, hogy újra felfedezhessem csodás építészeti és természeti emlékeit. … Tovább

Várjáró Magazin 14. szám

Nagy Gábor: Fedezzük fel Ónod várát!   Ónod vára nem tartozik a turisztikailag felkapott látványosságok közé. A Sajó partján álló erősség falainál zajlott ostromok nem lettek olyan híresek, mint például Egeré, így diadalát sem énekelték meg költeményekben. A közhiedelemmel ellentétben az 1707-es országgyűlés sem a vár falai közt volt, hanem a közeli mezőn, ugyanis tulajdonosai ekkor már nem lakták; az ódon falakat sorsukra hagyták. Írásommal mégis szeretném felhívni a figyelmet a várra, melynek történetét az okleveles források igencsak mozgalmasnak írják le. Ezek ismeretében talán még az is kijelenthető, hogy a borsodi várak közül Diósgyőr után Ónod játszotta legfontosabb szerepet. … Tovább

Élménybeszámoló a XV. Vármentő Napokról, avagy Nagy Gábor élményei a vármentésről

2011 nyarán történt az első találkozás Szád várával, egy barátokkal töltött nyaralás alkalmával látogattunk el  Szögligetre és kerestük fel az erősség romjait. Először elég hosszúnak tűnt az oda vezető meredek út, alföldi gyerekként nem ehhez vagyok szokva. Aztán, amikor felértünk a hegy tetejére, azonnal elszállt minden fáradságom, a zihálásom is megszűnt, csak a lenyűgöző táj képe és a romok szépsége töltötte ki elmémet. … Tovább