Várjáró Magazin, 48. szám

Kocsis Andrea: Fel a múltba: a cambridge-i vár

Megláttam a szemináriumi feladatot, és órákig ültem felette reményvesztetten. Kész, végem, ez az a pillanat, amikor kibukom a cambridge-i Egyetemről.  Pár hetem volt csak egy örökségvédelmi fejlesztési terv készítésére, és az agyam olyan üres volt, mint egy megbolygatott sír. Azt is mondhatnám, egyetlen örökség helyszín sem jutott eszembe, hiába jártam épp régészeti örökség mesterszakra – láthatóan teljesen feleslegesen.

(tovább ->)

Várjáró Magazin 12. szám

Drégely – Szondi-szonda?

Vár a kultusz mögött, a föld alatt és a szikla felett

Várjáró Magazin 12. szám, Kocsis Andrea: Drégely – Szondi-szonda?

Ez bizony nem a „bús düledékeiden”. Ez egy másik történet, amely „felhőbe hanyatlott”, amíg Arany János meg nem teremtette újból. Mondhatni az, hogy Drégely vára pusztulása óta kőről – kőre és évről – évre emelkedik, nagyobb részben köszönhető Arany Jánosnak, mint magának Szondi Györgynek. A „drégeli rom” képe alapot adott az alatta elterülő falvaknak egy új arculat kiépítésére, éppen csak egy Szondi-kultuszt kellett hozzá előrántani a semmiből, és felépíteni a nevezett várat. A nemzeti hős várvédő alakja valahol a 19. század közepén kezdett újra körvonalazódni. A nemzeti romantika szülte alaphangulatban, 1883-ban – hosszabb vitát követően – végül a vár mellett, Szondi elestének helyéhez közel kezdődött meg a húsz évig tervezgetett Szondi-kápolna építése, amelyet az elkészülést követő évben, 1885-ben fel is szenteltek.

(tovább ->)