Felvidéki vártúra

joskaeml

Immáron kilencedik alkalommal indultunk útnak, de először fordult elő, hogy társaságunk nem volt teljes: Jóska nagyon hiányzott, és mindenhol ott volt bennünk, mennyire érdekelte volna Kisszeben városfala, Tarkő és Hőnigvár, majd Kapi, Bártfa és Zboró, Nagysáros, Sebesvár és Sóvár. Nélküle kellett útnak indulnunk, nehéz volt ezt tudomásul venni. Makovica váránál emlékeztünk meg róla.

(tovább ->)

Élménybeszámoló a XV. Vármentő Napokról, avagy a szádvári sarjazók 3D-ben

Nem panaszkodhattunk az időjárásra. Bár jöttek-mentek sötét felhők az északi oldalon, ám az égieknek hála, egyik sem fordult a hegy felé.  A 15. Vármentő Napok sarjazási feladatait zavartalanul végezhettük.

Szádvári sarjazás 3D-ben

(tovább ->)

Élménybeszámoló a XV. Vármentő Napokról, avagy a Vármentő Csapat 3D-ben

Kezdjük az élménybeszámolók sorát egy 3D-s fotóval!
Derék és sarjazó csapatunk az első nap végén ismét összeállt egy csoportkép erejéig, majd kicsit szét húzódott, hogy a térben is megmutathassa magát, íme.
3D-s szemüveget fel!

A Szádvári Vármentő csapat 3D-ben, Fotó: VÍGVÁRI Tamás

(tovább ->)

Szádvári élménybeszámoló, avagy a 18-os árok és csapata három dimenzióban

Idén az az ötletem támadt, hogy a régészeti ásatás egy-egy momentumát  térhatású fotóként örökítem meg. Elképzelésem, hogy az árkokban dolgozók, mint egy panoptikumban lévő bábuk megmerevednek, míg én a két képet elkészítem…, tervem többé-kevésbé sikerült is (ahol nem, ott retusáltam egy kicsit). 🙂
Megörökítettem magát az árkokat is, melyeket most megosztok veletek.

Következő bemutatásra kerülő kutatószelvényünk a 18-as számot kapta a keresztségben 🙂

Háromdimenziós fotók a 18-as árokról és fantasztikus csapatáról

(tovább ->)

Szádvári élménybeszámolók, avagy a 16-os árok és csapata 3D-ben

2005 óta foglalkozom hobbi szinten a 3D – fotózással. Ha használhatom azt a csúnya szót, hogy „szakosodás”, akkor kijelenthetem, hogy csakis és kizárólag a középkori magyar várakat fényképezem „háromdébe” 🙂

Először a magam szórakozására próbáltam ki a térhatású fotózást. Ám amikor első képeimet „összeraktam”, és megmutattam családomnak, barátaimnak, a legnagyobb meglepetésemre ők is „térben” látták azokat. A jelek szerint valamit jól csinálhattam, mert volt olyan, aki még a monitoromat is majdnem fellökte, mikor bele akart nyúlni a képbe.

Térhatású, ún. anaglif fotó a 16-os árokról és a 16-os csapatról munka közben

(tovább ->)