XXII. Vármentő Napok és Szádvár Ostroma Emléknap

Kedves Barátaink, Követőink!
2017 januárjában lesz 450 éve annak, hogy a Habsburg-párti Schwendi Lázár kassai főkapitány 1567 január elején ostrom alá vette az erdélyiek mellé állt Bebek György főúr birtokában álló Szádvárt, melyet távollétében felesége, Patóchy Zsófia védelmezett az őrség élére állva.

Szádvár alaprajza az ostrom környékén, a XVI. század végén, Drezda (forrás: http://szadvar3d.hu/ )

(tovább ->)

Várjáró Magazin 35. szám

Császár Ida: Dél-lengyelországi várak

Lengyelország déli része ezer szállal kötődik a történelmi Magyarországhoz. A terület jól megközelíthető immáron kisebb honunkból autóval, vonattal, sőt repülővel is. Központja, Krakkó számos, akár egy hosszú hétvégén lebonyolítható tartalmas vártúra központja lehet. Egyrészt kedvcsinálónak szánnám a cikket, másrészt szeretném megmutatni, hogy autós turista szemszögéből mi vár ránk ezen a területen. Célom az is, hogy kisgyerekes szülőknek bemutassam: érdemes elindulni, mert mi egy 3 és fél éves örökmozgóval és egy másfél éves totyogóval (pocaklakó mellett is) szép, maradandó élményeket tapasztaltunk meg, ez a lehetőség mások előtt is nyitva áll.

Várjáró Magazin 35. szám, Császár Ida: Dél-lengyelországi várak

Várjáró Magazin 35. szám, Császár Ida: Dél-lengyelországi várak

Az általunk felkeresett várak, erődítmények zöme az ún. Sasfészek-erődrendszer része volt, ezek mára különböző állapotban vannak a kiépített, modernizált kegyhelytől a szállodaként is hasznosított palotán keresztül az általunk „megszokott”, igazi várromig. A rendszer a középkori Szilézia határán húzódott Krakkótól Częstochowáig. Az erődsort III. (Nagy) Kázmér, az utolsó Piast idején építették ki – aki a mi Nagy Lajosunk közvetlen elődje volt a lengyel trónon -, az akkor megerősödő, Luxemburgi János cseh király jelentette katonai fenyegetés ellen. Hogy ez mennyire aktuális volt, mi sem jelzi jobban, hogy az említett János Károly nevű fia és Zsigmond nevű unokája a német-római császári címig vitte, ami lengyel szempontból komoly gazdasági-katonai-politikai kihívást jelentett.

(tovább ->)

XXI. Vármentő Napok, avagy 10 évesek lettünk!

Tíz esztendővel ezelőtt alakult meg a Szádvárért Baráti Kör, hogy annak tagsága közösen összefogva tegyen az Aggteleki-karsztvidék meredek sziklacsúcsán a felhőket karcoló várrom érdekében. Hogy felvállalva a szerpentinúton való felkapaszkodás fáradságát, megküzdve a mindent elborító bozóttal, embermagasságú csalánerdővel viaskodva, izomszakadásig cipelje a szétgurult köveket, csákányozza, lapátolja és szitálja a történelmi emlékhely földjét a tűző napon vagy épp a szakadó hóban.

page_3

Az első fecskék 10 éve

Hogy mindezt miért vállaltuk fel, feláldozva érte szabadságunk drága napjait, fizetve az utazás, szállás és étkezés költségeit? Mert mindannyian rajongunk a históriás időkért, a letűnt évszázadok néma tanúiért, a középkori várakért. Az először csak az interneten virtuálisan létező és lelkesedő társaság 2006 októberében a vadregényes környezetben fekvő Szögliget községbe érkezve ismerkedhetett meg egymással, és döntött az egyesület megalapításáról. Majd ahogyan megszerveztük a programjainkat, szép lassan kialakultak a szokásaink. A tavaszi és őszi Vármentő Napokhoz, amelyeket a szakadatlanul végzett bozótirtással (és kőhordással) jellemezhetünk, idővel az augusztusi Vármentő Hét csatlakozott, amikor már régészeti feltárással kutathattuk Szádvár területét. Számos alkalommal kellett szinte emberfelettit teljesíteni, hogy teljesítsük a felvállalt grandiózus feladatot: Szádvár megmentését az utókornak.

csapatkep

A XXI. Vármentő Napok csapata

(tovább ->)