Várjáró Magazin 18. szám

László János: Vitány – a Vértes gyöngyszeme

Várjáró Magazin 18. szám, László János: Vitány - a Vértes gyöngyszeme

Várjáró Magazin 18. szám, László János: Vitány – a Vértes gyöngyszeme

A régészeti feltárás eddigi tanulságai

Napjainkban a Vértessomló határában álló Vitányvár iránt is megnövekedett az érdeklődés ugyanúgy, mint hazánk több, pusztuló, helyreállításra váró műemléke iránt. Sajnálatos módon ez a figyelem még mindig inkább a lelkes várrajongóké, természetjáróké, amatőr kutatóké, nem pedig a műemlékek védelmére szakosodott országos szervezeteké.

Éppen ezért a 2000-es évek közepén a tatai Kuny Domokos Múzeumban Schmidtmayer Richárd régész kollégámmal úgy döntöttünk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény erőforrások segítségével a megye, így a múzeum gyűjtőterületén található középkori romokat, várakat, földsáncokat, templommaradványokat régészetileg megkutatjuk, s ezzel párhuzamosan belekezdünk a romok szerény mértékű állagmegóvásába is.

Tovább

Újabb ismertető a Szádvárban napvilágra került pénzekről

2013 márciusában került fel a honlapra egy cikk, amelyben az erősség területén fellelt pénzekről adtam ismertetőt. Szerencsére az azóta elmúlt időszakban több régészeti kutatást is sikerült elvégezni, amelyek során tovább gyarapíthattuk „vármúzeumunkon” belül a numizmatikai gyűjteményünket.

Szatmári Tamás: Újabb ismertető a Szádvárban napvilágra került pénzekről

Szatmári Tamás: Újabb ismertető a Szádvárban napvilágra került pénzekről

Tovább

Dilemma: járat vagy hasadék?

Négy (vagy talán öt) éve már annak, hogy először jártam be a szádvári hegy nyugati oldalát. Részben, mert kifejezetten érdekel a Jean Ledentu rajzán (1639) látható, akasztófára emlékeztető tárgy, s talán meglelhetem a nyomát. No meg az igazi várbarát akkor sem pihen vármentés közben, amikor a többiek igen, így kihasználja az alkalmat és a vár körül csavarog.

Jean Ledentu rajza

Jean Ledentu rajza

Tovább

Várjáró Magazin 17. szám

Horváth Viktória: Pieskowa Skała, a mesebeli várkastély

Pieskowa Skała, a mesebeli várkastély

Várjáró Magazin 17. szám, Horváth Viktória: Pieskowa Skała, a mesebeli várkastély

Néhány évvel ezelőtt egy késő őszi napon úgy döntöttünk, hogy pár napot Lengyelországban, pontosabban Krakkóban töltünk, s majd nagyokat kirándulunk, megnézünk minél több műemléket, nevezetességet a környéken. Jómagam, mint a középkori régészet iránt érdeklődő, tudásra szomjazó diák, egy előre összeállított listával érkeztem Krakkó városába, ahol ott-tartózkodásunk idején a szállásunk volt. A felkeresendő helyszínek listája – melyek között számos magyar vonatkozású tétel is szerepelt – több útikönyv segítségével készült, ám meg kell mondjam, ezek a kiadványok töredékét sem adják vissza annak az élménynek, amit a néhány nap alatt ott szereztem. Hiába, ezt a vidéket – a helyiek elnevezésével élve: „Lengyelország lelkét” – (is) látni kell!

Krakkói élményeimről itt most nem szólnék részletesen, habár a város maga is egy kis ékszerdoboz. Egyszerűen fantasztikus az utcák, terek hangulata, a különböző negyedek építészete pedig szemet gyönyörködtetően egységes, annak ellenére, hogy a változás szele ezt a várost sem kerülte el. Most mégis arról a várkastélyról szeretnék mesélni az Olvasóknak, melynek fekvése, környezete, egész egysége fogott meg talán a legjobban a Krakkó környékén látottak közül. Ugyan a szó szoros értelmében nem várról, inkább várkastélyról van szó, de a mai állapot szerves előzményének tekinthető az a középkorban emelt erősség, melynek kapcsán alább írnék egy rövidebb, terveim szerint kedvcsináló ismertetőt.

Tovább

Beszámoló a XVIII. Vármentő Napokról

Széllel és esővel bélelt Szádvárunk.

Szádvár D-ről, fotó: Vígvári Tamás

Szádvár D-ről, fotó: Vígvári Tamás

A fenti jelzőkkel bátran illusztrálhatom, hogy mi fogadta a vármentőket 2015 márciusában, a XVIII. Vármentő Napok alkalmával. Amikor ugyanis péntek reggel a szokott helyen és időben, vagyis a Szögliget község északi határában a Ménes-patak völgyében megbújó Szalamandra-turistaháztól elindultak felfelé a kanyargós szerpentinen, amit már 2006 ősze óta  koptatunk, a drága fényes Napocska egy percre sem akarta nekünk fénylő orcáját megmutatni. De mi bátran törtünk előre a csúcs felé, hiszen volt olyan eset is, hogy március idusán hóesésben kellett dolgoznunk. Tovább