EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY

I. Általános rendelkezések

1. § Az alapítandó egyesület leendő tagjai fölismerve Szögliget község határában emelkedő Szádvár, mint a hosszú időn keresztül feledésbe merült, pusztuló magyar műemlék megmentésének fontosságát, Szádvárért Baráti Kör (a továbbiakban SzBK) néven önálló egyesületet hoznak létre.

2. § Az egyesület
a) neve: Szádvárért Baráti Kör
b) székhelye: 3756 Perkupa, Petőfi Sándor u. 22.
c) működési területe nem korlátozott
d) emblémája:

II. Az Egyesület céljai és feladatai

3. § A SzBK célja és feladatai:
a) A Szögliget külterületén fekvő Szádvár népszerűsítése, mindazon törekvések segítése, melyek hozzájárulnak a vár ismertté tételéhez.
b) Szádvár régészeti-műemléki kutatásának elősegítése, tevékeny részvétel a romterület megóvásában, rendezésében, a feltárásában, a romok konzerválásában és az esetlegesen tervezett rekonstrukciós munkálatokban.
c) A társadalom széles rétegeinek bevonásával a Szádvárral kapcsolatos hagyományápoló szemlélet növelése.
d) Mindazon törekvések segítése, melyek hozzájárulnak Szádvár fejlődéséhez.
e) Szádvárral kapcsolatos közösségteremtő évközi programok megszervezése és lebonyolítása.
f) A SzBK a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c.) pontja 6. alpontja szerinti közhasznú tevékenységet folytatja (kulturális örökség megóvása).
g) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól függetlenül működik, az egyesület vagyonából pártoknak támogatást nem nyújt.
h) A SzBK által nyújtott szolgáltatásokból tagjain kívül más kívülálló személyek is részesülhetnek, melyről a szervezet elnökének lakóhelyén kérhető felvilágosítás.
i) A SzBK vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
j) A SzBK gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban megjelölt célra fordítja.

Az egyesület működése során keletkezett iratok a nyilvánosság számára hozzáférhetők, az egyesület irataiba bárki betekinthet, kivéve azokat az iratokat, és határozatokat (pl. személyi jellegű iratok), amelyek a személyes adatok védelme érdekében korlátozás alá esnek, illetőleg amelyekbe csak az arra feljogosított szervek tekinthetnek bele. Az iratokba való betekintés a szervezet elnökének lakóhelyén biztosított.

III. Az Egyesület tagsága

4. § A SzBK tagjai lehetnek: hazai és külföldi természetes és jogi személyek
a) alapító tagok: a SzBK-t megalakító magánszemélyek, akik a rendes tagokkal azonos jogokkal rendelkeznek,
b) rendes tagok: akik teljes körű jogosultsággal rendelkeznek a SzBK működésében való részvételre, döntéshozatalra, tájékoztatásra (részletesebben lásd 7.§),
c) pártoló tag lehet magán- vagy jogi személy, jogosultsággal rendelkezik a teljes körű tájékoztatásra, véleménynyilvánításra, és javaslattételre a SzBK-rel való szerződés kapcsolatát érintő kérdésben, amelyet az Elnökség köteles meghallgatni (részletesebben lásd 8.§),
d) társult tag lehet olyan jogi személyiségű szervezet, amelynek alaptevékenysége a SzBK működésével szorosan összefügg, a rendes tagokkal azonos jogokat élvez, felvételükről a Közgyűlés dönt, a SzBK működésében, vezetésében írásos meghatalmazással rendelkező képviselőin keresztül vesz részt.

5. § A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat benyújtásával jön létre; a pártoló tagságra (társult tagságra) a rendes tagság keletkezésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

6. § A tagsági jogviszony megszűnése:

A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag halálával, nem természetes személy tag esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
b) kilépéssel,
c) az Elnökség kizárási határozatával (kivéve az elnökségi tagokkal szembeni kizárást, amely kérdésben a közgyűlés hoz első fokon döntést),
d) a tagsági díj befizetésének többszöri felszólítás ellenére történő elmulasztásával,
e) az egyesület megszűnésével.

Az elhunyt tag tagsági jogviszonya halála napjával szűnik meg.

A tag az egyesületből bármikor kiléphet, a kilépésről szóló írásos nyilatkozat Elnökséghez történő eljuttatásával.

Az Elnökség kizárhatja az egyesületnek azt a tagját, aki (amely) az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, akinek tevékenysége veszélyezteti az egyesület jó hírnevét, és a célokért való együttműködést. A tag kizárása kérdésében az Elnökség (elnökségi tag esetén a közgyűlés) az elnök (egyesületi tag) előterjesztése alapján határoz. A kizárást kimondó határozatot indokolni kell, és fel kell hívni a tag figyelmét a jogorvoslat lehetőségére.

Az Elnökség kizárást kimondó határozatával szemben a kizárt tag a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A kizárt tag a közgyűlés másodfokon hozott döntését bíróság előtt támadhatja meg.

A közgyűlésnek első fokon az elnökségi tagok vonatkozásában hozott kizáró határozatával szemben a kizárt tag bírósághoz fordulhat.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

7. § A rendes, illetve a társult tag
a) jogosult
• részt venni a SzBK tevékenységében és rendezvényein, szerveinek munkájában, a Közgyűlés határozatainak meghozatalában,
• a rendes tag a maga személyében, a társult tag képviselője útján választhat és választható a SzBK bármely tisztségére,
• igényt tarthat érdekei képviseletére,
• a SzBK emblémájának használatára,
• tájékoztatásra a SzBK működéséről, gazdálkodásáról,
• javaslattételre a SzBK működésével kapcsolatban,
• a Közgyűlés összehívását kezdeményezni;
b) köteles
• teljesíteni a belépési nyilatkozat feltételeit,
• betartani az Alapszabály rendelkezéseit,
• tagdíjat fizetni.

A tagok (alapító, rendes és társult tagok) kötelesek havonta tagdíjat fizetni, melyet a Közgyűlés évente határoz meg a következő évre.

Az alapítás évében fizetendő tagsági díjakat az alapító Közgyűlés határozza meg. Amennyiben adott évben a Közgyűlés nem vizsgálta felül a tagdíjakat, úgy az előző évi tagdíj megállapítása van érvényben.

A tag a tagsági díjat minden hónap 10. napjáig köteles befizetni, illetve új belépő tag esetén az aktuális havi tagsági díj a belépéskor esedékes. A tagsági díj legalább három havi összege befizetésének elmulasztása esetén a tagot határidő tűzésével írásban fel kell szólítani fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felszólítást a mulasztó tagnak oly módon kell kézbesíteni, hogy az átvétel igazolható legyen.

A felszólításban figyelmeztetni kell a tagot arra, hogy amennyiben az előírt határidőre fizetési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, újabb határidő tűzésével ismételt felszólítás kézbesítésére kerül sor, amelynek eredménytelen elteltét követően a tagsági jogviszony megszűnik.

8.§ A pártoló tag
a) jogosult
• pénzbeli, természetbeni juttatást nyújtani a SzBK-nek,
• teljes körű információra a SzBK munkájáról és gazdálkodásáról,
• a támogatás tényének nyilvánosságra hozatalára, vagy – kérése esetén – annak mellőzésére,
• javaslatot tenni bármilyen kérdésben,
• javaslatot, véleményt terjeszteni az Elnökség elé a tagot érintő kérdésben;
b) köteles
• teljesíteni a belépési nyilatkozatban és a támogatási szerződésben vállaltakat.

V. Az SzBK szervezete

9.§ A SZBK szervei
a) Közgyűlés
b) Elnökség
• Tisztségviselői:
o elnök
o elnökségi tagok
c) Felügyelő Bizottság
d) esetleges szakbizottságok.

10.§ A Közgyűlés
a) a SzBK legfőbb döntéshozó szerve,
b) évente legalább egyszer ülésezik, összehívását az Elnökség nevében az elnök kezdeményezi, illetve ha az alapító, rendes és társult tagok 1/3-a azt időponttal és tárgymeghatározással az elnöknél kezdeményezi,
c) ülésén az alapító és rendes tagok és a társult tagok mindegyike egy szavazattal rendelkezik,
d) a közgyűlés határozatképes, ha az alapító, rendes és társult tagok több mint fele (50%+1 fő) jelen van,
e) döntéseit a jelenlévők többségének egybehangzó szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt; amennyiben a Közgyűlésen jelenlévő tagok többsége (50%+1 fő) kívánja, titkos szavazást kell tartani,
f) ülései nyilvánosak, azon a tagokon kívül más kívülálló személyek is részt vehetnek,
g) az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, ezért a levezető elnök felelős,
h) tisztségviselőit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja.

11.§ A Közgyűlés összehívása és napirendje, működése

A Közgyűlést az Elnökség nevében az elnök hívja össze a napirendet is tartalmazó írásos meghívóval, feltüntetve a közgyűlés helyét és idejét. A meghívót a tagok részére a Közgyűlés tervezett időpontját megelőzően legalább 8 nappal korábban kell kézbesíteni, postai út igénybe vétele esetén ajánlott levélben, avagy az e feladattal megbízott tag személyes kézbesítése útján.

A meghívó átvételét a tagnak az átvétel dátumának egyidejű feltüntetésével, aláírásával kell igazolnia.

A meghívóban fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy amennyiben az eredeti időpontra meghirdetett Közgyűlés a megjelentek számára tekintettel nem minősül határozatképesnek, úgy az elnök 30 napon belül Ismételt Közgyűlést hív össze.

Az Ismételt Közgyűlésre új meghívót kell a tagoknak küldeni, amelyben rögzíteni kell azt a tényt, hogy Ismételt Közgyűlésre kerül sor, amely Ismételt Közgyűlés az eredeti időpontra meghirdetett Közgyűlésre szóló napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes lesz.

Az Ismételt Közgyűlésre vonatkozó meghívó kézbesítésére az eredeti közgyűlésre szóló meghívó kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

a) A Közgyűlés napirendjét az Elnökség állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.
b) A SzBK Közgyűlésén napirenden szerepelnie kell:
• a SzBK tevékenységéről szóló beszámoló jelentésnek, valamint a közhasznúsági jelentésnek;
• a SzBK éves költségvetésének és erről szóló jelentéseknek,
• a Felügyelő Bizottság beszámolójának,
• a SzBK szakbizottságai és tagjai által beterjesztett javaslatoknak.
c) A Közgyűlés üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az ülésen hozott minden lényeges döntést.

A jegyzőkönyvet a Közgyűlést levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag írja alá.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, hogy mikor és hol készült, az aktuális taglétszámból hány tag jelent meg, a Közgyűlés ülése ennek megfelelően határozatképes, avagy sem.

A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a napirendi pontokat, továbbá a napirendi pontoknak megfelelő egyes döntéseknél meg kell jelölni a döntések tartalmát, időpontját és hatályát, a döntést támogatók, és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is). A Közgyűlésekről készített jegyzőkönyveket időrendi sorrendben le kell fűzni, így az ily módon rögzített/lefűzött jegyzőkönyvek egyben az egyesület közhasznúsági nyilvántartásának feleltethetők meg.

A Közgyűlés által hozott határozatokat – amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetőleg harmadik személyt (ideértve a hatóságot is) érinthet – az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott levélben, postai úton kell közölni.

Amennyiben az írásbeli közlés/értesítés nem tekinthető kézbesítettnek, úgy a Közgyűlést levezető elnök köteles ennek tudomására jutásától számított 30 napon belül közleményként (a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán), avagy valamely országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni, figyelembe véve a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, és korlátokat.

12.§ A Közgyűlés kizárólagos hatásköre
a) az Alapszabály elfogadása, módosítása,
b) az éves beszámoló megtárgyalása és jóváhagyása, valamint a jóváhagyással egyidejűleg a közhasznúsági jelentés elfogadása,
c) a SzBK éves költségvetésének, költségvetési beszámolójának elfogadása,
d) az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
e) a tisztségviselők megválasztása, négy éves időtartamra, az Elnökség választott tagjainak visszahívása az egyesület tevékenységét veszélyeztető, az egyesület jó hírnevét sértő magatartás esetén,
f) a kizárásról szóló intéző bizottsági határozattal szembeni jogorvoslat elbírálása, illetőleg az intéző bizottsági tagokkal szemben első fokon dönteni a kizárásról,
g) szakbizottság létrehozása, megszüntetése, az Elnökség szakbizottsággal kapcsolatos döntésének felülvizsgálata,
h) tagdíjak mértékének megállapítása.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, illetőleg saját honlapján – www.szadvar.hu – a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

13.§ Az Elnökség
a) A SzBK tevékenységét két Közgyűlés között az Elnökség irányítja. Az Elnökség a SzBK működését érintő minden kérdésben jogosult eljárni, kivéve az alapszabály által a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdéseket (lásd 12.§).
b) Az Elnökség feladatai és hatáskörei:
• a SzBK határozatainak végrehajtása,
• a SzBK költségvetési tervezetének előzetes megvitatása, Közgyűlés elé terjesztése,
• a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése elfogadásra,
• az ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése,
• vállalkozási tevékenység elhatározása,
• anyagi kötelezettségek vállalása a jóváhagyott költségvetés szerint.

14. § Az Elnökség tagjai(nak)
a) az elnök, továbbá
b) a meghatározott egyesületi feladattal rendelkező személyek,
c) létszáma 7 fő, a Közgyűlés választja őket,
d) jogai és kötelezettségei
• az elnökségi ülésen és az elnökségi határozatok meghozatalában való részvétel,
• észrevételek, javaslatok tétele, felvilágosítás kérése a SzBK működésével kapcsolatosan,
• javaslattétel Közgyűlés, Elnökség összehívására, megbízás alapján a SzBK képviselete,
e) tisztsége megszűnik a mandátum lejártával, lemondással illetve visszahívással.

15. § Az Elnökség működése
a) az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik,
b) az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt (szervet) az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni,
c) az elnökségi üléseket az elnök hívja össze, az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről a tagokat 8 nappal korábban kell értesíteni, írásos meghívóval – a meghívó kézbesítésére a közgyűlésnél irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni –,
d) a testület akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén 8 napon belül újra össze kell hívni az Elnökség ülését, változatlan napirenddel,
e) az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza,
f) az Elnökség minősített többséggel titkosan szavaz, ha az elnökségi tagok fele kívánja,
g) az Elnökség tagjai saját személyüket érintő kérdésben nem szavazhatnak,
h) az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amiért a levezető elnök felelős.

A jegyzőkönyvek tartalmi elemeire és a döntések rögzítésére, valamint közlésére a közgyűlési jegyzőkönyvnél és döntéseknél lefektetett szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

Az Elnökség üléseiről készített jegyzőkönyveket időrendi sorrendben le kell fűzni, így az ily módon rögzített/lefűzött jegyzőkönyvek egyben az egyesület vezető testülete által hozott döntések közhasznúsági nyilvántartásának feleltethetők meg.

Az Elnökség által hozott határozatokat – amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat vagy kötelezettségeket állapítanak meg, illetőleg harmadik személyt (ideértve a hatóságot is) érinthet – az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 15 napon belül írásban, ajánlott levélben, postai úton kell közölni.

Amennyiben az írásbeli közlés/értesítés nem tekinthető kézbesítettnek, úgy az ülést levezető elnök köteles ennek tudomására jutásától számított 30 napon belül a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán is nyilvánosságra hozni, figyelembe véve a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat, és korlátokat.

16. § Az Elnökségre, tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (ideértve a felügyelő bizottság tagjait is) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő (ideértve a felügyelő bizottsági tagokat is), illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

17. § Az Egyesület elnökének feladat- és hatásköre:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések összehívása, vezetése,
b) képviseli a SzBK-t harmadik személyek és hatóságok előtt,
c) végrehajtja a SzBK alapszabályzatát és a neki felelősként címzett határozatokat,
d) döntési jogok gyakorlása mindazokban az ügyekben, melyek nem tartoznak a Közgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe,
e) az Elnök bármely hatáskörét a SzBK más tisztviselőjére átruházhatja,
f) gazdálkodik a költségvetésben hozzárendelt keretekkel, utalványozási jogosultsággal rendelkezik,
g) akadályoztatása esetén az elnököt az erre kijelölt személy helyettesíti.

18. § A Felügyelő Bizottság
a) elnökből és két tagból áll, akiket 4 évre a Közgyűlés választ,
b) feladata a SzBK szabályszerű működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzése,
c) a bizottság elnöke és tagjai a SzBK-ben más tisztséget nem viselhetnek, a SzBK-rel munkaviszonyban nem állhatnak, és nem lehetnek egymással, valamint az Elnökség tagjaival rokoni, hozzátartozói kapcsolatban,
d) a bizottság munkáját az elnöke irányítja,
e) a bizottság feladatai:
• a SzBK működési szabályai betartásának figyelése, ellenőrzése,
• a SzBK pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,
• a SzBK éves pénzügyi mérlegének vizsgálata,
• a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,
• a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
• a SzBK vagyonának megóvására intézkedés tétele.
f) az elnök a Közgyűlésnek tartozik beszámolni tevékenységükről,
g) az ellenőrzés módját a bizottság maga határozza meg,
h) a bizottság tagjai jogosultak a SzBK működésével, gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, megvizsgálni, a testületi üléseken részt venni,
i) a bizottság munkájához jogosult külső szakértőket igénybe venni.

A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

A bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer, a közgyűléseket megelőzően tartja üléseit, amely akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A bizottság üléseit az elnöke hívja össze, írásos meghívóval, az ülés tervezett időpontja előtt legalább nyolc nappal korábban.

Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja kérheti a bizottsági elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a bizottság ülésének – legkésőbb – 30 napon belül történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a bizottsági tag maga jogosult az ülés összehívására.

A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Az ülésekről írásos jegyzőkönyvet vezet, ellenőrzéseiről jelentést kell készítenie, amelyet a bizottság elnöke a Közgyűlés előtt ismertet, annak elfogadásáról a Közgyűlés hoz döntést.

A felügyelő bizottság ellenőrző tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő bizottság tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.

A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet (Elnökség, Közgyűlés) a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv (Elnökség, Közgyűlés) összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Elnökség elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

19. § Szakbizottság(ot)
a) a Közgyűlés hozhat létre, eseti jelleggel,
b) elnöke vezeti, tagjait (3 fő) a Közgyűlés választja,
c) jogosult a funkcióterületébe utalt kérdésekben szakmai álláspontot kialakítani, és az Elnökség, valamint a Közgyűlés elé terjeszteni,
d) véleményét az Elnökség és a Közgyűlés köteles kikérni a feladatkörébe tartozó kérdésekben,
e) működési szabályait maga állapítja meg.

VI. Az SzBK gazdálkodása, vagyona, megszűnése

20. § A SZBK gazdálkodása és vagyona:
a) a SzBK éves költségvetés alapján gazdálkodik, szervei elhatárolt költségvetési résszel rendelkeznek,
b) a SzBK működéséhez szükséges bevételek:
• tagsági díjak,
• magán- és jogi személyek támogatása,
• gazdasági és vállalkozási tevékenység bevételei,
• állami, önkormányzati támogatás,
• egyéb bevételek.
c) a SzBK vagyona:
• készpénz,
• értékpapír,
• ingatlan és ingó vagyon,
• egyéb nem materiális vagyon és vagyoni értékű jogok,
• vagyonrészek.
d) a SzBK bevételeivel a költségvetés szerint gazdálkodik, a jogszabályok és az Alapszabály keretei között.

20.§ A SZBK megszűnése:
a) a SzBK megszűnik:
• feloszlásának a Közgyűlés általi kimondásával,
• más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
• feloszlatásával,
• megszűnésének bírósági megállapításával.
b) a SzBK megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.