Káli Gábor Csaba: Bebek Ferenc és György. Két 16. századi főúr rövid életrajza

Tanulmányom két főszereplője pelsőczi Bebek Ferenc és fia, Bebek György. Mindketten a 16. század hírhedt-híres földesurai voltak. Igazi reneszánsz főurak. Változatos életük során harcoltak a Szapolyai család és a Habsburg királyok oldalán, szolgálták Izabella királynét, jártak Konstantinápolyban Szulejmán Fényes Portáján, nevükhöz fűződik számtalan pártváltoztatás, árulás, hatalmaskodás. Ha kellett, barátkoztak a törökkel, ha érdekük úgy kívánta, harcoltak ellenük. Életük nagy részét a harcmezőn töltötték. Számtalan ostrom, hadjárat részesei voltak. Természetesen a családi vagyon gátlástalan szaporítása, valamint a féktelen hatalomvágy sem volt tőlük idegen. Végül mindketten elbuktak. Pelsőczi Bebek Ferenc valószínűleg 1500 körül születhetett, édesapja Bebek János, édesanyja Somi Katalin volt. Fivére, Imre egyházi pályára lépett, királyi titkárként már Mohács előtt az udvarban szolgált, később Szapolyainak, majd özvegyének, Izabellának a szolgálatában látott el diplomáciai szolgálatot. A családfán szerepel még egy Antal nevű testvér is, de ő még gyermekként meghalt.[1] Ferenc úrfiról nem tudom, hogy iskoláit hol végezte. A korabeli főúri udvarok szokásai szerint kiskorában biztosan magántanárok tanították meg az alapvető ismeretekre és … Tovább

A Felső-magyarországi Várak Egyesületének közgyűlése

Az egyesület – melynek a Szádvárért Baráti Kör is tagja – tisztújító közgyűlését Horváth Jenő ügyvezető elnök 2014. július 11. napjára hívta össze Hollókőre a dr. Román András Látogatóházba. A közgyűlésen az SzBK is képviseltette magát. A közgyűlés két részből állt. Az első részben az ügyvezető elnök előterjesztette a 2013. évre vonatkozó beszámolót, és pénzügyi mérleget, majd a 2014. évi működési és pénzügyi tervet. Ennek elfogadása után került sor a tisztújításra. A Felső-magyarországi Várak Egyesületének elnöke, Perényi Zsigmond más, fontos állami feladatai miatt nem vállalhatta tovább a tisztség ellátását, így a közgyűlés Perényi Jánost választotta az egyesület elnökéül, az elnökség többi tagját – Horváth Jenő ügyvezető elnököt (Füzér) és Szabó Csabát (Hollókő) – tisztségében megerősítette. … Tovább

Várjáró Magazin 9. szám

Szatmári Tamás: Életem első vára: Sirok (sokadszor megnézve) Kezdeném a mondókámat azzal, hogy a Tisztelt Olvasótól elnézést kérjek, mivel ez a cikk teljesen szubjektív, a saját érzelmi állapotomtól fűtöttre sikeredett. Hogy miért is? Erre már a címben próbáltam utalni. Sirok az a vár, amit életemben először felkerestem. A jó öreg Freud óta pedig köztudott, hogy az első benyomás a legfontosabb. Tehát először is forgassuk vissza a történelem kerekét jó 40 esztendővel. … Tovább

Tokár László: Egy év Szádváron V. rész

Laci bácsi ismét jelentkezik. Beszámolójában megfordulunk Edelényben, Martonyiban és természetesen Szögligeten is. Sorozatának 5. részét fogadjátok szeretettel! Tokár László: Egy év Szádváron V. rész (Típus: Microsoft PowerPoint (.ppsx), méret: 11 MBájt) … Tovább

A Bebek família II. rész

A cikksorozat első részében láthattuk, hogyan alakult ki az Árpád-házi IV. Béla király általi adományból egy nagyobb összefüggő birtok, amelyen aztán a XIV. században megosztoztak az egyes ágak nemesi famíliái. Az ország egyesítő Anjou Károly és fia, Nagy Lajos király idejében a Bebek családtagok egységesen sorakoztak fel az uralkodó mögé, így az ő hűséges párthíveiként részesültek magas udvari méltóságokban és adományokban. Az 1387-ben a magyar trónra lépő Luxemburgi Zsigmond, aki, mint Anjou Mária királynő férjeként tartott igényt a hatalomra, szintén igyekezett minél több magyar főnemest a pártjára állítani. Ezt természetesen legkönnyebben rangok és javadalmak osztogatásával érhette el. A történészek számításai szerint 1387 után a királyi várbirtokok túlnyomó többségét szerezték meg az uralkodó iránt lekötelezett nagyurak. Közéjük tartoztak a Bebekek is, akik Zsigmondtól valamikor 1392 előtt örökbirtokul kapták a szádvári uradalmat. De a Bebek család nem minden tagja érezte ezt az uralkodói kegyet oly erősnek, hogy alkalomadtán ne csatlakozzon pártütő összeesküvéshez, majd annak bukása után földönfutóvá váljék. Mivel azonban a família … Tovább

Várjáró Magazin 8. szám

Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár Hasznos Nógrád megyei település, jelenleg Pásztó egyik városrésze. A település határában, keletre, a Mátra felé vezető főút mellett található a vára. A faluban az utolsó balra nyíló utcán letérünk, majd az úton haladunk akkor is, amikor földútra vált. A falu szélétől kb. 600 m-re érjük el a 333 m magas hegyen álló a Cserteri vár romos maradványait. A várhegy relatív magassága 80 méter, a déli oldalán nagyon meredek, néhol függőleges sziklák határolják. Északról és nyugatról ugyanakkor könnyen megközelíthető, hiszen enyhén emelkedő terület övezi. … Tovább

Folytatódott a Csonka bástya feltárása

2014 május-júniusában egy rövid, kéthetes régészeti kutatást végeztünk a belső vár Csonka bástyájának területén. A feltárás a Szádvárért Baráti Kör által elnyert állagvédelmi pályázat előkészítésére szolgált. Az idei évben elsősorban a védmű belsejében, déli valamint keleti előterében dolgoztunk.  Az ásatás alatt számos kérdésre kaptunk választ és számos újabb kérdés is felmerült, mely nem csak az eredmények értelmezését nehezíti meg, hanem befolyásolhatja az állagvédelem menetét is. Az idei évi munkánk célja egyrészt a bástyát a várudvar felől lezáró fal (harántfal) feltárása, tetejének megtisztítása; másodrészt a védmű keleti falvégének és az ide csatlakozó falaknak a kibontása, időbeni és térbeli viszonyuk tisztázása; harmadrészt a bástyabelső kutatása, esetleges padlószintjeinek meghatározása volt. … Tovább