VIII. Vármentő Hét – Felhívás

Kedves Várbarátok!

A Szádvárért Baráti Kör Szeretettel vár mindenkit 2015. augusztus 3-8. között, amikor folytatjuk Szádvár régészeti kutatását a Szögliget feletti várhegyen. Az ásatási munkákhoz idén is lelkes, kitartó segítőtársakra lesz szükségünk, és reméljük, hogy sokan csatlakoztok hozzánk, hogy ismét hasznos munkával, jó társaságban és vidám hangulatban töltsük el ezt a nyári hetet.

VIII. Vármentő Hét - Felhívás

VIII. Vármentő Hét – Felhívás

tovább ->

Várjáró Magazin – Nyári különszám

Nováki Gyula – Fejes Erik: Kisfüzes – Vártető

Kevés olyan magyar település van, melynek területén ne lenne legalább egy vár vagy egyéb erődített hely. Különösen igaz ez a megállapítás a hegyes-völgyes tájakra, így a Mátra vidékére, ahol egymást érik a különböző történelmi korokban emelt erősségek. Ezek egy része – az idők viharait átvészelő romok, illetőleg sáncok alapján – ma is jól azonosítható, de vannak közöttük olyanok is, melyek nevét csak a népi emlékezet őrizte meg, azonban pontos helyük a feledés homályába veszett.

Várjáró Magazin – Nyári különszám, Nováki Gyula – Fejes Erik: Kisfüzes – Vártető

tovább ->

Kirándulás a dinnyési Várparkba

A várbarát, ha már megverte a sors a történelem oly távoli évszázadaiban épített középkori várak iránti rajongással, akkor úgy van vele, hogy igyekszik minél többet felkeresni közülük. Elutazik messzi-messzi vidékekre, az immár leomló határokon túl is, ahol időt, pénzt és fáradságot nem sajnálva járja végig a legtöbbször már romba dőlt épületeket. Ahol egykoron alabárdos őrség tanyázott, ott most vadrózsa bokor virít, a földesúr palotája helyén csak nagy halom kőtörmelékre lel. Röviden szólva elég nehéz elképzelni, milyenek lehettek az ódon erősségek virágkorukban. Ha pedig a várbarát magával viszi a családját, kisebb gyermekeit akkor még nagyobb lelkesedés és magyarázó képesség kell, hogy megértsék az apróságok, ezek a kőkupacok réges-régen embereknek adtak biztonságos otthont. Mit tehet ilyenkor a várbarát?

A dinnyési várpark részlete

A dinnyési várpark részlete

tovább ->

Várjáró Magazin 20. szám

Sós Mari: Döbrönte – Szarvaskő vára

Várjáró Magazin 20. szám, Sós Mari: Döbrönte – Szarvaskő vára

2006-ban jártam először Döbröntén, Szarvaskő váránál. Szépséges, nyugodt környezete annyira elvarázsolt, hogy pár hónapra rá döbröntei lakossá váltam és azóta is minden alkalommal, amikor a faluba érkezem csodálattal nézem romjait, melyek hétvégenként, éjszakai megvilágítással, lenyűgöző látványt nyújtanak az ide látogatónak.

tovább ->

Élménybeszámoló a szécsényi Castrum Bene találkozóról

Immár 21. alkalommal gyűltek össze a középkori várak iránt érdeklődő emberek, hogy a Castrum Bene Egyesület keretein belül meghallgassák a felkért előadókat és vitázzanak az őket oly annyira foglalkoztató témáról. Most a helyszín Szécsény városa, az itt található Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatósága szíves meghívásából. Az egykoron a Forgách grófoknak rezidenciául szolgáló, nemrégiben csodaszépen felújított kastélyba sorra érkeztek az érdeklődők, akiknek száma a százhoz közelített. Terei György titkár úr fogadta és rendezte az adminisztrációs teendőket, beleértve a tagdíjat, mely azért is fontos, mert a Castrumos Hírlevél kiadásának anyagi fedezetét jelenti.

A konferencia székhelyét a Kubinyi Ferenc Múzeum adta

A konferencia székhelyét a Kubinyi Ferenc Múzeum adta

tovább ->

Várjáró Magazin 18. szám

László János: Vitány – a Vértes gyöngyszeme

Várjáró Magazin 18. szám, László János: Vitány - a Vértes gyöngyszeme

Várjáró Magazin 18. szám, László János: Vitány – a Vértes gyöngyszeme

A régészeti feltárás eddigi tanulságai

Napjainkban a Vértessomló határában álló Vitányvár iránt is megnövekedett az érdeklődés ugyanúgy, mint hazánk több, pusztuló, helyreállításra váró műemléke iránt. Sajnálatos módon ez a figyelem még mindig inkább a lelkes várrajongóké, természetjáróké, amatőr kutatóké, nem pedig a műemlékek védelmére szakosodott országos szervezeteké.

Éppen ezért a 2000-es évek közepén a tatai Kuny Domokos Múzeumban Schmidtmayer Richárd régész kollégámmal úgy döntöttünk, hogy a rendelkezésünkre álló szerény erőforrások segítségével a megye, így a múzeum gyűjtőterületén található középkori romokat, várakat, földsáncokat, templommaradványokat régészetileg megkutatjuk, s ezzel párhuzamosan belekezdünk a romok szerény mértékű állagmegóvásába is.

tovább ->