Vígvári Tamás

Várak3D, www.varak3d.hu

Várjáró Magazin 32. szám

Vár az ország tetején: Galyavár

Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár

Várjáró Magazin 32. szám, Szatmári Tamás: Galyavár

A magyar történelem viharos évszázadaiban kissé járatosabb Olvasó előtt jól ismert, hogy a várak aktív időszaka, vagyis amikor még emberek laktak az épületeikben, oltalmat keresve meghúzódtak erős falaik mögé az a középkor, illetve az újkor időszakában kereshető. Amikor a Kárpát-medence karéjában a történelmi Magyarország létezett, a Magyar Királyság {latinul Hungariae Regnum} elnevezéssel. Ezt a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező államot zúzta szét az 1920-as trianoni békediktátum. Ezután jött létre Magyarország a jelenlegi országhatárok mögé szorítva, mind területében, mind lakosságában erősen megcsonkítva.

(tovább ->)

Várjáró Magazin 31. szám

Kocsis Nikoletta – Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark
A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja

Kocsis Nikoletta-Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark

Kocsis Nikoletta-Alekszi Zoltán: A Dinnyési Várpark

A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A szabadtéri kiállítás témája a történelem, célja az értékmentés és az oktatás, különlegessége az egyedi szemléltetés. A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak láthatók, kicsinyített változatban, rekonstrukciós elképzelések alapján, valósághűen ábrázolva.

(tovább ->)

Várjáró Magazin 30. szám

Hegyi Dóra: „Rideg Somló, térföldi remete”*

A Balaton-felvidék festői szépségű természeti környezetében, a finom borokat termő domboldalak között a múlt emlékének számtalan példájával találkozhatunk. A völgyekben megbújó kis, középkori templomok, kastélyok és a vulkáni tanúhegyek csúcsán emelkedő középkori váraink romjai mind-mind végigkísérték a történelem boldog, békés és viharos századait. Utóbbiak egyik legszebb példája Somló várának romja.

Várjáró Magazin 30. szám, Hegyi Dóra: Somló vára

Várjáró Magazin 30. szám, Hegyi Dóra: Somló vára

A vulkanikus hegy Veszprém megye nyugati peremén, a Kisalföld síkságából emelkedik ki. A vár a 435 m magas hegy északi, Doba és Somlószőlős községek felé néző oldalán kinyúló, meredek oldalú bazalt nyúlványán épült fel. A hegy északi lábától indul a ma már kiépített, burkolt út, amelyről a vár területe elérhető.

A Somlói-hegy (Fotó: Hegyi Dóra)

A Somlói-hegy (Fotó: Hegyi Dóra)

(tovább ->)

Várjáró Magazin 29. szám

Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár

A visegrádi fellegvár a magyar történelem emblematikus helyei közé tartozik. Tagadhatatlan, hogy a vár történelme, egykori fontos közjogi szerepe és neves tulajdonosainak névsora évente ezreket sarkall arra, hogy ellátogassanak ide, gyönyörködjenek a várból eléjük táruló csodálatos panorámában, és rácsodálkozzanak monumentális romjaira.

Várjáró Magazin 29. szám, Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár

Várjáró Magazin 29. szám, Nagy Gábor: A visegrádi fellegvár

Jómagam először, mint oly sokan, általános iskolás koromban, iskolai kirándulás keretein belül látogattam el Visegrádra. Már akkor belopta magát a szívembe a vár és környéke. Közel húsz évvel később ismét lehetőségem volt visszatérni a Dunakanyarba, hogy újra felfedezhessem csodás építészeti és természeti emlékeit. (tovább ->)

Várjáró Magazin 28. szám

Dimény Áron: Füzérkő és ködfolyó / Tállya – vaddisznók tanyája

Olvasgattam az előttem szólók írásait, és azt láttam, hogy szép számban vannak köztük tudományos dolgozat jellegűek, illetve van néhány út- és túraleírás. Nos, az enyém inkább az utóbbira fog hasonlítani, viszont más megközelítésből!

Várjáró Magazin 28. szám, Dimény Áron: Füzérkő és ködfolyó / Tállya - vaddisznók tanyája

Várjáró Magazin 28. szám, Dimény Áron: Füzérkő és ködfolyó / Tállya – vaddisznók tanyája

1.

Ez a rész a tevékenységünkről szól, amit röviden vadkempingezésnek lehet nevezni. Részletesebben: úgy túrázunk, mint Ray Mears, csak a mi esti célpontjaink romvárak; azaz több napon keresztül, hegyen, várromok között igénytelenkedünk, amit mindannyian nagyon szeretünk, mert hangulatos a tűznél sütni, kint aludni a pusztuló kövek között, a csillagok alatt, ahol senki nem jár.

Általában ketten megyünk egy országos cimborámmal, de néha hárman vagy többen is szoktunk. Indulás előtt tervet készítünk az oda- és visszajutásról illetve a várak közti gyaloglásról vagy tömegközlekedésről (mivel még nem nyertünk a lottón, hogy terv nélkül, „lesz, ami lesz” alapon ott ragadjunk valahol még 1-1 napokra). Túrázáskor igyekszünk csak papírtérképet és iránytűt használni. A természetvédelemre teljes mértékben odafigyelünk.

(tovább ->)

Várjáró Magazin 27. szám

Sótér László: A breszti erőd

 

Nógrád megyeiként számos vár vesz körül – Salgó, Somoskő, Hollókő, Szanda, Nógrád, Hasznos-Cserteri vár, csak néhányat említve -, mégis egy külföldi erődöt választottam tanulmányozásra. Ahogyan a cím is mutatja, a breszti erődöt fogom bemutatni, ami talán annyira nem közismert építmény, mégis úgy gondolom, a világháborúk évei alatt jelentős események és hőstettek helyszíne volt.

Szakterületemet tekintve főként biztonságpolitikával és külpolitikával foglalkozom, és előre is elnézést kérek a kedves olvasótól, ha néhol túl szárazan és történelmi nyelven fogalmazok, megpróbáltam minél izgalmasabbá és színesebbé tenni a cikket.

VárjáróMagazin 27. szám, Sótér László: A breszti erőd

VárjáróMagazin 27. szám, Sótér László: A breszti erőd

(tovább ->)