A részletes program itt olvasható!

Faetüdök XII. - Fajátékok a füleki Városi Múzeumban

A megmérettetés két kategóriában zajlott. A sorozatgyártmányok és az egyedi játékok illetve prototípusok külön versenyeztek. „A kiállításon lovacskákat, lovas fogatokat, különböző állatkákat, autókat és vonatokat mutatunk be, tehát olyan hagyományos játékokat, melyek a népi hagyományokra építenek. A látogatók megbizonyosodhatnak továbbá arról is, hogy fából modern járművek modelljei és hinták is elkészíthetők. Megismerkedhetnek az egyes alkotók kirakójátékok, labirintusok és fejtörők tervezésénel megvalósított fahasználatával“ – mutatja be a kiállítás anyagát Mária Rošková mérnöknő, a tárlat kurátora. A kiállítás reprízének füleki megszervezését a helyi szakközépiskola tanárai kezdeményezték. A tanintézet diákjai a prototípusok kategóriájában elnyerték ugyanis a szakmai zsűri dicséretét. A megnyitón fellépnek a Štúr Utcai Óvoda ovisai. A kiállítás 2012. március 23-ig lesz látogatható keddtől péntekig naponta 8,00 és 16,00 között.

A teljes plakát megtekintéséhez kattints ide!

A kétnapos rendezvényen a visszajárók újra átélhetik mindazokat az élményeket, melyek miatt rendszeresen felkeresik Szögligetet. Akik pedig még csak most barátkoznak a gondolattal, hogy szeretnének megismerni bennünket, és segíteni munkánkat, akkor erre itt az alkalom!

A munka célja a vár belső területének megtisztítása.

Hamarosan újra találkozunk...

A megérkezés izgalma, az első nap reggelén a várba vezető kaptató legyűrése a vállon a szerszámokkal, a várfalak közt egész nap végzett közös munka, az esti beszélgetések kiszakítanak bennünket a hétköznapokból, és módot adnak arra, hogy ilyen formában is hozzájáruljunk kulturális örökségünk megmentéséhez.

A rendezvény második napján kirándulás keretében felfedezhetjük a vártól délre emelkedő Óvár-tetőn hajdanán emelt és eddig még fel nem tárt védművek területét, ahová eddig szervezett formában még nem jutottunk el.

A vármentők Szögliget község hangulatos vendégházaiban igényelhetnek szállást, ebben segítségére lehetünk azoknak, akik 2012. január 25. napjáig jelentkeznek a szervezes@szadvar.hu email címen.

Szeretettel várunk mindenkit!

Szádvárért Baráti Kör

Borsod-Abaúj-Zemplén megye több szempontból is jelentős, de elfeledett műemléke volt az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő Szádvár romja. A múlt idő használata nem véletlen, mivel a 2006 őszén alakult Szádvárért Baráti Kör civil egyesületként felvállalta és ’azonnal’ megkezdte egy mégoly leromlott állapotában is impozáns vár területének megtisztítását, mind műemlékvédelmi, mind örökségturisztikai szempontoknak megfelelve az erősség megvédésének, hasznosításának előkészítését.

Barátunk, Babik Milán munka közben

Ennek a munkának szükségszerű, és elengedhetetlen része volt a várrom területének műszeres geodéziai felmérése melyet a Szádvárért Baráti Kör szervezésében és segítségével 2007-2008 telén a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei végeztek el. A zord időjárási körülmények miatt embert próbáló munkának az eredménye a vár belső, valamint szűkebb külső területének publikus, mikrodomborzati felmérése, domborzati modelljének látványképei, valamint modern szintvonalas alaprajzának megalkotása lett.  

Szádvár életében 2008 őszén érkezett el a következő fordulópont, amikor a Baráti Kör anyagi és fizikai erejének támogatásával megkezdődtek a vár területén az ideiglenes állagvédelmi munkák. Az évről évre, a vár területéhez képest ugyan kicsiny, de mégis országosan is jelentős romkonzerválási feladatok felvállalása, koordinálása, pályázati feltételek megteremtése tette lehetővé, hogy elkészüljön a Lisztes bástya felfalazása, bemutatásra kerüljenek a külső vár déli és északi várfalszakaszai, illetve, hogy fennmaradjon a vár egyik leglátványosabb, de egyben legveszélyeztetettebb falazata, az ún. Porkoláb fal is.

A következő évek célkitűzése elsősorban a belső vár jelen pillanatban még magasan álló, de baleset- és életveszélyes falainak megmentése kell, hogy legyen. Ennek érdekében idén december elején megkezdtük a következő állagvédelmi munka céljának, azaz a belső vár egyik déli falszakaszának építészeti, tervezési céloknak is megfelelő digitális felmérést. Ezt a munkát illetve annak eredményit 1-2 képben mutatnánk be. 

Felmérési rajz 1.

Felmérési rajz 2.

A jövő évben megmenteni tervezett falszakasz több olyan, a vár területén máshol már nem látható építészeti részlettel rendelkezik, mely indokolttá tette, hogy a következő évek műemlékvédelmi munkáit itt kezdjük meg. A fal külső oldalához egy utólagosan hozzáépített árnyékszék akna csatlakozik, mely a majdani feltárás során érdekes, értékes leletekkel gazdagíthatja a vár megismerését. Hasonlóan értékes megfigyeléseket tehetünk majd az állagvédelmi munkákat követően az árnyékszék ajtajának meghatározásával, valamint a falazat keleti végében megmaradt ’fél’ ablak vagy lőrés régészeti kutatását követően.

Szádvár - belső vár déli fal

A várfal digitális felmérésének értelmezése, a manuálisan felvett felmérési rajzok, valamint az ortogonálisan készített fotók jelentősen segítik Szádvár egyik korainak tartható, jelentős építészeti részleteket is magában foglaló falazatának modern, tudományos szintű dokumentálását, valamint végső soron magának a műemléknek a megvédést, megmentését.

Szöveg és képek: Gál-Mlakár Viktor

Várak nyomában, Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére

A kötet megjelenésének apropóját az adta, hogy a magyarországi várkutatás meghatározó személyisége, Dr. Feld István idén tölti be a 60. életévét. Akit érdekelnek a magyarországi erődítmények, azok számára megkerülhetetlen az ő munkássága. Hiszen csak néhány példát említve, részt vett Füzér, Gyula, Sárospatak, Salgó, Solymár várának feltárásában és még számos történelmi műemlékünk kutatásában.  Nem csak a műemlékek védelme, hanem a jövő régészeinek oktatása is feladatai közé tartozik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem keretein belül. 1995-től kezdve pedig átvette az elhunyt Gerő László elnöki posztját a magyarországi várkutatókat tömörítő Castrum Bene Egyesület élén. Tehát leszögezhetjük, hogy az ünnepelt mind a tudományos várkutatás terén, mind annak szélesebb közönség előtti bemutatásában jelentős eredményeket ért el.

Feld István a Castrum Bene kirándulásokon

Kinyitva a kötetet először az Egyesület köszöntőjét olvashatjuk, majd Feld István publikációinak jegyzéke következik az 1976 – 2011 közötti időszakot magába foglalóan. A tekintélyes listából az érdeklődő várbarát további olvasnivalókat csemegézhet. A mű derékhadát a harmincegy szerző által közölt tanulmány jelenti. Eme cikk terjedelmét viszont túlhaladná, ha mind fel szeretnénk sorolni. A témakörök igen tág keretekben foglalkoznak a középkori építészettel. Természetesen a fő irányvonalat a várak jelentik, az országunk számos pontján feltárt objektumok szakszerű, de mégis közérthető leírásaival, melyeket rajzok és színes fotók, ábrák fűszereznek.

A könyv

Talán megengedi a Tisztelt Olvasó, hivatkozva eme honlapra, hogy felhívjam a figyelmet egy, a kötetben megjelent cikkre. A Herman Ottó Múzeum fiatal régésze, Gál-Mlakár Viktor írt a Szádváron végzett állagvédelmi munkák módszereiről és tapasztalatairól. Szinte hihetetlen, hogy a Szádvárért Baráti Kör 2006-os megalakulása óta ennyi minden történt az Aggteleki-karszt területén emelkedő várromban. Elolvasva a tanulmányt, megerősödtem abban a hitben, miszerint a civil társadalom lelkes tagjai a hivatalos műemlékes szakma képviselőivel közösen megóvhatják az elmúlt évszázadokra emlékeztető várakat.

Szöveg és képek: Szatmári Tamás,
Szerk.: vigi

Az őszi egynapos konferencia színhelye a visegrádi Palota

Zsúfolásig megteltek a széksorok

Neves előadók ismertették a Fejér megyei várakat

A most sorra került találkozó fő témáját a Fejér megye területén létezett várak bemutatása jelentette. A felkért előadók ezeket vették sorra nagyobb időrendi beosztásban. Így Nováki Gyula az őskori, míg Mráv Zsolt a római erősségeket ismertette számos rajzzal és fényképfelvétellel illusztrálva. Őket követte Terei György a középkori és kora újkori erődítmények felsorakoztatásával. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi védelemre készített objektumot rejteget magában Fejér megye földje.

Az előadások meghallgatása után a helyszínen lehetőség nyílott azon kötet megvásárlására, ami az Egyesület kimondott szándéka alapján Magyarország vártopográfiájának harmadik kötetét képezte. A Fejér megye várai című kiadvány tovább folytatja elődeinek jól sikerült megjelenítését, de most már szinte teljes mértékben színes ábrázolásokra támaszkodva. A nívós kivitelezést a Civertan Grafikai Stúdió munkatársainak köszönhetjük (www.civertan.hu).

Megjelent a Fejér megye várait ismertető kötet

A jelenlévő egybegyűltek általános meglepetésére Terei György titkár úr bejelentette, hogy az Egyesület elnökének, Dr. Feld Istvánnak közelgő 60. születésnapja tiszteletére egy könyvet jelentettek meg. Ami természetesen várakról szóló tanulmányokkal tiszteleg a Castrum Bene Egyesület hajóját – stílusosabban fogalmazva várát – oly jól irányító kandidátus előtt. Aki nem csak eme középkori műemlékek titkait kutatja, hanem egyetemi szinten oktatja is a jövő régészeit. Az Elnök Úrral való gratulációhoz szükséges pezsgőt csinos régészhallgatók szolgálták fel.

A 60 éves Feld István tiszteletére váras kötet jelent meg

Gratulációk fogadása

Az órányi ebédszünet után Búzás Gergely vezetésével kis kamara kiállításon tekinthettük meg a római kor napvilágra került tárgyait felsorakoztató üvegvitrineket. A rendezvény záró programjaként pedig a meghívott szlovák régészek ismertették az általuk feltárt, hatalmas területet magába foglaló Zólyom (Zvloven) városa feletti kettős hegycsúcsot koronázó Pusztavár (Pusty hrad) históriáját és építéstörténetét.

A beszélgetés természetesen a várakról szól

Ha valakit a fentiek elolvasása után érdekelni kezdtek a középkori várak, akkor jövő májusban a Szekszárdon megrendezésre kerülő 18. Castrum Bene vándorgyűlést tudom jó szívvel ajánlani.

Szöveg és képek: Szatmári Tamás,
Szerk.: vigi

Egy kellemesnek ígérkező, szép novemberi napon, egy kevésbé kellemes feladattal kellett kezdeni a vizsgálatot, azaz egy félmázsás áramfejlesztő aggregátort kellett kézi erővel feljuttatni a középkori várfalak közé. Rövid szusszanást követően, nem minden probléma nélkül életet leheltünk a technikába, és kezdetét vehette a fúrás.

A déli fal lőrése a gerendával

Mi is volt a vizsgálat lényege és célja? Középkori, kora újkori, jó állapotban fennmaradt fa gerendák évgyűrűszerkezetének vizsgálatával, szerencsés esetben, pontos információt nyerhetünk a megmunkált faelem abszolút koráról (dendrokronológiai vizsgálat). Ezzel a módszerrel meghatározhatóvá válik az az évszám, amikor a fánkat kivágták és beépítették mai helyére. Ehhez az eredeti gerendát roncsolásos vizsgálatnak kell alávetni, azaz egy speciális fúróval egy 15 mm átmérőjű magot kell kiemelni a gerendából, melyben jól látszanak a fa szerkezetét alkotó évgyűrűk.

Az vizsgálati eszközök

Az első minta a fúróban

A középkorban építkezésekhez általánosan használt tölgyfa esetében a Kárpát medence éghajlatán, a fák évente különböző vastagságú, de ugyanazon évben minden tölgyfa hasonló nagyságú évgyűrűt növeszt. A különböző területekről vett, különböző korú minták, így évgyűrű sorozatok is átfedést mutatnak egymáshoz képest, és ezzel a módszerrel napjainktól kezdve visszafelé haladva összeállíthatóvá vált egy, a középkorba visszanyúló fa évgyűrű sorozat, melybe beillesztve a szádvári mintákat, megkapjuk a vizsgált gerendák kidöntésének dátumát. Hozzá kell tenni, hogy biztos eredményt csak abban az esetben kapunk, ha a mintában legalább 30 évgyűrű található. Bízzunk tehát abban, hogy a mikroszkóp alatt a szádvári gerendák elegendő gyűrűt produkálnak számunkra…

Mi volt a cél? Idén két helyen tudtunk korhatározáshoz magot venni. Az egyik helyszín a 2009-ben állagvédett ún. déli fal, annak is épen megmaradt és helyreállított lőrésében található gerenda. A másik helyszín a középső vár déli oldalán emelkedő nagyméretű ötszögű ágyúbástya, melynek nyugati lőrése igen jó, szinte sértetlen állapotban megmaradt. Mindkét esetben jól látható, hogy a szakállas puska megtámasztására szolgáló gerendák a fal építésével egy időben kerültek helyükre. Így a gerenda kora segít a fal, illetve a bástya építési korának meghatározásában.

Az ötszögű bástya teljesen épen megmaradt lőrése

A második minta vételének pillanatai

A második minta, reméljük 30 gyűrűvel…

A külső vár déli falának korhatározása még mindig bizonytalan. Az ásatásokon előkerült 15. század közepéből származó pénzek, és rétegmegfigyelések már sejtetni engedik Szádvár teljes körbekerítésének idejét, de reméljük, hogy így még pontosabb dátumát kapjuk a kiépítésnek. A vár ötszögű bástyái az utolsó időszakban, a 16. század végén vagy a 17. század elején épülhettek. Jól azonosítható, hogy a bástya esetében utólagos hozzáépítésről van szó, azaz a korhatározás segítségével megtudjuk majd az utolsó nagyobb kiépítés, erődítés idejét is.

Bízunk benne, hogy sikeresen zárul ez a kis akciónk, és még a Mikulás virgácsai előtt megérkeznek azok az évszámok, melyek tovább lendítik Szádvár megvédésnek, megismerésének és méltó bemutatásának ügyét. 

Szöveg és képek: Gál-Mlakár Viktor
Szerk.: vigi