Várjáró Magazin, 45. szám

Király Béla: A tornai vár

Torna várának romjai a Rozsnyót Kassával összekötő útvonal mentén, Torna község felett egy 348 méter magas hegykúpon emelkednek. Az egykori Torna vármegye székhelye ma Szlovákiához tartozik.

A tornai vár 2016-ban

A tornai várat 1357-ben Tornai János fiai, László, Egyed és János építtették. A 15. században már Torna a vármegye központja, így innentől kezdve aki a tornai várat birtokolta, az sokszor a vármegye főispáni székét is megkaphatta. A század közepén a várat a husziták ostromolják, de bevenni nem tudják. A mohácsi csatavesztés, Alsó-Magyarország török megszállása után a várat megerősítik. A török támadások kivédése érdekében a 16. század közepén reneszánsz ágyúbástyákkal erősítik meg. Bár időnként török rablócsapatok portyáznak Torna megyében is, de jelenlétük a közeli Szádvár és Torna várának köszönhetően sosem volt tartós. A 17. században a kurucok többször is megszállják, és innen segítik az elnyomó császári hatalom elleni felkeléseiket.

Rohbock acélmetszete az 1850 – 60 -as évekből. Forrás: www.webumenia.sk

Képeslap 1938-ból. A palota ekkor még álló déli oldalfala a II. világháborúban pusztulhatott el.

Ezt megelégelve a császár katonái 1679-ben először a vár egy részét, majd 1685-ben az egészet védhetetlenné teszik, védműveit lerombolják. A vár azóta rom, bár 1848-ig egyes részeit még tető fedte. A szabadságharcban harcoló katonákat szállásolták el itt, de figyelmetlenségből ekkor a maradék tetőszerkezet is leégett.

A II. világháborúban a vár romjai között a németek találtak újra fedezéket. Innen lőtték az ellenséges szovjet és román csapatokat. Ez is nagy károkat okozott a vár akkor már erősen omladozó falaiban.

A vár egykori birtokosai

A vár fennállása folyamán többször is gazdát cserélt.

A vár urai voltak többek között, a Tornaiak (ők  a Tekesek egyik ága), Özdögei Bessenyő Pál és unokatestvére Berencsi „Sáfár” István, akinek utódai újra a Tornai nevet használják, valamint a Szapolyaiak, Werbőczi István, vingárti Horváth Gáspár, majd a Mágocsiak, Rákóczi Zsigmond és a vár hanyatlásának éveiben a 17. században a Móricz, Kátay, Semsey és Keglevich családok.

Bár a fellelhető források nem egyértelműek, de az 1440 – es években illetve az 1520 -as évek végén a Bebekek is a vár urai lehettek, hogy ha még erővel is foglalták el azt. Ezt csak azért tartottam fontosnak leírni, mert a várral kapcsolatos legendák, a vár eredetmondája mind a Bebekekről szólnak.

Rohbock acélmetszete 1845, Forrás: www.webumenia.sk

Álljon most itt az egyik legismertebb tornai Bebek legenda.

Krisztina, a tornai várkisasszony
(Feldolgozta Molnár Krisztina a Felvidéki Kincskereső mozgalom keretében. [1])

Az egyik Bebeknek két lánya maradt, Krisztina és Katalin, akik együtt örökölték a hatalmas tornai birtokot. Katalin jólelkű, szelíd teremtés volt, akit mindenki szeretett. Krisztina épp az ellentéte: gőgös, hiú, zsarnokoskodó.

A tornai vár – Szitás Henrietta rajza [2]

Krisztina és Katalin-Szitás Henrietta rajza

Dessewffy Kelemen, a szádvári úr fia beleszeretett Katalinba, aki viszonozta érzelmeit. De Krisztina is megszerette a férfit, megvallotta neki érzelmeit, és felajánlotta a kezét és vagyonát. A férfi visszautasította.

Krisztina végtelen haragjában elhatározta, hogy bosszút áll.

Kileste a szerelmeseket, és leszúrta a férfit. Hamar elterjedt a gyilkosság híre, és a gyanú Katalinra terelődött, mert Krisztina is ellene vallott.

Szitás Henrietta rajza

Szitás Henrietta rajza

A tornai vár lovagtermében állították fel a ravatalt, ahol a vár népe sorban a kezébe vette a gyilkos tőrt.

Katalin kezében a tőr nem változott. Mikor Krisztina is a kezébe vette, vércseppek kezdtek csöpögni belőle. Krisztina látta, hogy lelepleződött, a tőrrel öngyilkosságot követett el.

De előtte még megátkozta Tornát:

„Szálljon le rád Torna, lépfene, pusztulás,
Ördög tüzes köve, bélpokol, végomlás!
Forgasson meg tőből, köved hányja széjjel,
Teljél meg ordító, tüzes kísértettel!”

Katalint az idős Dessewffy lányául fogadta, nem ment soha férjhez. Mikor meghalt, vőlegénye mellé temették. Torna népének ajkán ez a monda még mindig él. Ha vihar van, az idős emberek azt mesélik, hogy Krisztina szelleme ott kering a vár falai között és ijesztget. Vagy egy másik magyarázat szerint: észak felől, a vár felől azért fúj oly gyakran a szél, mert Krisztina azzal átkozta meg Tornát:

„És hogy itt mindig fújjon a szél, ott ne legyen béke, itt mindig zivatar legyen.“

A vár napjainkban – A vár megmentése

Az évek folyamán a vár falai súlyosan megrongálódtak. A vár középső része egy késő középkori tornyot és a vár palotájának keleti falát kivéve szinte teljesen eltűnt. Ellenben aránylag jó, javítható állapotban maradtak meg a vár külső bástyái. A palota keleti fala a bástyákkal és a lakótorony a vár közepén ma is meghatározó elemei a környék látképének, amit nem szabad veszni hagynunk.

A vár, amint a kassai út fölé tornyosul

Már a szocializmus utolsó éveiben is születtek tervek a vár megmentésére. A nagyszabású tervek a várba vezető felvonóról, és vízvezetékről is szóltak. Azonban a rendszerváltás után erre már pénz nem maradt. A várral sokáig senki nem foglalkozott, mígnem 1999-ben megalakult a Castellum Tornensis pro futuro (A Tornai vár jövőjéért) polgári társulás. Ők a vár területét megtisztították, és már lényegében meg is kezdték volna a vár falainak az állagmegóvását, de egyszer csak munkájuk megszakadt.

A vár életében újabb elhagyatott évek következtek, bár még így is sok turista kereste fel azt. Igaz egy országos várvédő program keretében kassai cserkészek 2007 és 2010 között párszor kitisztították, de komolyabb munkák a várban nem folytak.

A Castrum Thorna polgári társulás (OZ Castrum Thorna)

A polgári társulás története 2014-ben kezdődött. Martin Kubo fiatal régész kezdeményezése alapján a vár alatti vendéglőben találkoztunk. Igaz ekkor még csak hárman voltunk, de megegyeztünk, hogy polgári társulást alapítunk azzal a céllal, hogy elkezdjük a tornai vár falainak az állagmegóvását, a vár népszerűsítését és lehetőség szerint a vár régészeti feltárását. Az új kezdeményezés híre gyorsan terjedt. Kiderült, hogy nem vagyunk egyedül, akik a vár megmentésének terveit szövögetik. A 2015 áprilisi alakuló gyűlésünkön már több mint tízen voltunk. Az új polgári társulás neve Castrum Thorna lett. Középkori iratokban szerepel így a vár neve.

Augusztusban csatlakoztunk az országos Várak és várromok éjszakája című rendezvényhez, melyet azóta is minden éven megtartottunk. A program fontos része az idegenvezetés, ahol mindig igyekszünk megosztani a várral kapcsolatos legfrissebb információkat. De mindig van várkonyha, íjászat és a lehetőség szerint fellépőket is hívunk.

Várak és várromok éjszakája 2017 -ben. A kassai muskétások csapata lép fel az ÉNy. ágyúbástya udvarán.

Októberben kezdtük meg a vár tisztítását. Még mindig emlékszem arra az őszi délelőttre, amikor a vár bejáratánál az első bokrokat vágtuk ki. Ahogy lassan haladtunk a vár belseje felé, olyan érzésem volt mintha csak a várat akarnánk bevenni. A következő év tavaszára ez meg is történt. A vár területét hét munkanap és sok-sok önkéntes segítségével teljesen megtisztítottuk. A vártisztítást  azóta is minden éven megtartjuk, évente tavasszal és ősszel két-két brigádot tartunk a vár területének a tisztán tartására.

Vártisztó brigádok

Az első lépéseket az állagmegóvás felé 2016-ban tettük meg. Kiderült, hogy a vár nincs megfelelően bejelölve a földhivatal térképein. Másrészt megtudtuk, hogy a területet ki kell bérelnünk, hogy azon dolgozhassunk. A tornai önkormányzat ajánlotta fel a segítségét, de mi azóta is csak várunk… Mivel a falak állagmegóvását egyelőre nem kezdhetjük el, így a vár elsődleges építészet-történeti felmérését végeztettük csak el. Ezen kívül a várról készült egy statikai tanulmány, és a levéltári adatok felkutatása is megkezdődött. Ennek az eredménye lett az ez éven megjelent kiadványunk: hrad Turňa – Sprievodca po zrúcanine hradu (A Tornai vár – Útmutató a vár romjaihoz).

Kiadványunk: A Tornai vár – Útmutató a vár romjaihoz

A kiadvány egyelőre csak szlovákul jelent meg. A könyv szerzői: Michal Šimkovic, Tomás Janura, Monika Tihanyiová és Miroslav Matejka. Először is a vár történetét dolgozták fel a vár építésétől napjainkig. Emellett bemutatják az elsődleges építészet-történeti felmérés eredményeit, amely alapján készült a várról egy a 17. századi állapotot bemutató látványrajz is.

A mostani kutatások a vár lakótornyának korát illetően mutatnak jelentős eltérést, ezért ezt most leírom.
Egyes várkutatók a vár építését 1357-től korábbra teszik (Például: Pogrányi-Nagy Félix[3]). Feltételezésük azon alapszik, hogy a Tornai család már korábban is hatalmas birtokokkal rendelkezett a területen, melyhez egy erős uradalmi központ is szükséges volt. Másrészt a vár közepén álló négyszögletes tornyot építészet-történetileg egy korábbi korszakba helyezték el[4]. Ezzel szemben Michal Šimkovic, a várkiadványunk egyik kutatója, a vár részletesebb felmérése után a toronyról mást ír.

A torony méretei tényleg a 13. századi lakótornyokra emlékeztetnek, de az biztosan csak később épült. Sőt még a Tornaiak által épített eredeti középkori vár része sem volt. Egyrészt a tornyot csak később építették hozzá az öregebb várfalhoz. Másrészt a torony építészeti stílusa is csak a későbbi korokra jellemző. Ezek alapján a torony építése a középkor végére tehető. A kevés megmaradt épületrész, és a későbbi átépítések miatt nehéz megállapítani a Tornaiak idejében épült vár eredeti kinézetét, de feltételezhető, hogy a ma is látható felső-vár területét foglalhatta el (65 x 18 m), akkor még a lakótorony nélkül.[5]

A lakótorony 1931-ben. A torony jobb oldalán még látszik a kémény kürtője. Forrás: www.fortepan.hu

A vár késő-középkori lakótornya, 2017.
A szerző saját fotója

Forrásmunkák:

[1] – Gyöngyszemek Abaúj-Torna vármegye történelméből, Alapiskola – Torna, 2017.
[2] – Torna Regéje – Magyar néprege után írta Teleki Zakariás Sándor. Szerk.: Juhász Attila. Kassa, 2007.
[3] – Pogrányi-Nagy Félix – Torna vára. Hadtörténeti Közlemények 29 (1928) 391-453.
[4] – Plaček, Miroslav – Bóna, Martin: Encyklopédia slovenských hradov. Praha, 2007.
[5] – Michal Šimkovic, Tomáš Janura, Monika Tihanyiová, Miroslav Matejka – hrad Turňa, Sprievodca po zrúcanine hradu. Bratislava, 2016.


Hozzászólások

Várjáró Magazin, 45. szám — 2 hozzászólás

  1. Mint Torna “szomszédvárának” Szádvárnak egyik lelkes patronálója és “csákányos várkatonája” szeretném a legmélyebb elismerésemet kifejezni a tornai vármentőknek. Az Újesztendőben kívánok nektek további sikeres várvédő {vármentő} napokat, hogy megőrizhessétek ezt a történelem viharaitól sokat szenvedett műemléket az utókor számára. Üdvözlettel: Nagyon Várbarát

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.