Fiatal Középkoros Régészek Konferenciája

Horváth Viktória:  Szádvár elméleti rekonstrukciója a Fiatal Középkoros Régészek Konferenciáján

2015. november 19. és 21. között számos fiatal és fiatalos középkorkutató jelent meg Nógrád megye székhelyén, Salgótarjánban, hogy immár hetedik alkalommal töltsön együtt egy kellemes szakmai hétvégét rég nem látott ismerőseivel, kollégáival. Az idén a Dornyay Béla Múzeumban, profi módon megrendezett konferencia alapvető célja, hogy a középkorral foglalkozó régészhallgatók, doktoranduszok, illetve gyakorló régészek beszámolhassanak kutatási programjukról, megoszthassák egymással munkájuk eredményét, tapasztalatait.

A konferencia helyszíne

A konferencia helyszíne

A programról itt olvashattok bővebben:
http://www.dornyaymuzeum.hu/hir/fiatal-kozepkoros-regeszek-vii-konferenciaja/277

A mostani rendezvény különlegességét többek között az adta, hogy a régészek mellett más tudományterületek képviselői is szép számban szerepeltek az előadók között. A mérgező és hallucinogén növényleletekről például Gyulai Ferenc archeobotanikus mesélt, míg a legújabb számítógépes modellrendszerekről Pánya István múzeumi térinformatikus tartott látványos beszámolót a hallgatóságnak. A harmadik nap délelőttjén, a várakról szóló blokkban szintén több olyan prezentáció hangzott el, mely a konferencia sokszínűségét hangsúlyozta. Az egyik ilyen előadást Kelemen Bálint építész, műemlékvédelmi szakmérnök tartotta, aki az általa Gál Viktor régésszel együtt elkészített Szádvár háromdimenziós tömegrekonstrukciójának hátterét, kiindulási alapjait helyezte bemutatója középpontjába.

Bálint

Bálint

Az igen komoly szakmai alapossággal végzett munka eredménye a Virtuális Szádvár internetes oldalon tekinthető meg, mely pontosan másfél évvel ezelőtt, a Szögligeten megrendezett Castrum Bene konferencián lett bemutatva a nagyközönség számára. Bálint mostani előadásában az általuk felhasznált történeti forrásokkal, írott és képi kútfőkkel foglalkozott, részletesen, időrendi sorrendben ismertetve a kiemelkedően gazdag összegyűjtött anyagot. A hallgatóság így szembesülhetett azzal, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy egy bizonyos szintig hitelesnek tekintett rekonstrukció elkészüljön.
Az előadó fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a munka nem csupán a vár egykori kiterjedésére, a falak által határolt területre koncentrálódott, hanem a tartozékoknak tekinthető veteményeskertek, szántók, megművelt területek feltételezett helye is megjelent a végső látványképeken, azaz terepmodelleken. A néző ezek segítségével körbejárhatja a várat, részesévé válhat a 17. század végi Szádvár korabeli környezetének.

Legfontosabb írott forrásaink Szádvár esetében a vár helyiségeiről, ingóságairól készült leltárak (inventáriumok), míg a képi ábrázolások közül a különböző irányokból készült, a vár tömegét megjelenítő metszetek, illetve az alaprajzok segítik a kutató munkáját. Természetesen ezek az adatok nem kizárólagosak, az előadásból megtudhattuk, mennyi csapda leselkedik a forrásokat kritika nélkül felhasználó kutatóra.

Ledentu, 1639

Ledentu, 1639

Szádvár mellett további előadások is érkeztek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei régióból. Miskolczi Melinda a szentléleki pálos kolostor kutatásának eddigi három évéről, s a legfrissebb ásatási eredményekről szólt; Pető Zsuzsa a pálosokhoz kapcsolódó tájrégészeti kérdéseket vetett fel többek között Martonyi és Gönc kapcsán, míg Hegyi Dóra a füzéri vár ásatásai során előkerült kőfaragványokat ismertette. Felvidéki kutatásokról is szó esett Paterka Pavel (Ógyalla és Bagota), Mordovin Maxim (Csábrág) illetve Noémi Beljak Pazinová és Jan Beljak (Zólyom) jóvoltából.

A konferencia mindhárom napján érdekes és jó néhányszor meglepő eredményeket bemutató előadásokat hallhattunk, a szünetekben eszmét cserélhettünk, további kérdéseket tehettünk fel az előadóknak. A kapott kávéval és finom pogácsával le is sétálhattunk a múzeum egyik földszinti termében berendezett kiállításhoz, melynek címe sokak számára ismerős lehet: Várak, kastélyok, rezidenciák. A Visegrádról kiinduló vándorkiállítás azonban Salgótarjánban új színt kapott: az ismert látványt a környékbeli erősségekből előkerült leletek fűszerezik. Közülük is kiemelkedik az a vasból készült középkori karvért, melyet a közelmúltban adományoztak a múzeum számára.

A kiállítás

A kiállítás

Az előadások mellett tízen poszterrel készültek, melyen a szerzők egy-egy kutatási projektet, vagy részterületet mutattak be. A poszterek kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy látványos képek segítségével hívják fel a figyelmet a központi témára; készítőik néhány percben lehetőséget is kaptak munkájuk rövid bemutatására.

Poszterek

Poszterek

A konferencia végén került sor a várva várt bejelentésre, miszerint a jövő évi programot a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum rendezheti meg.

Kíváncsian várjuk a folytatást!

Mi is várjuk – SzBK 🙂

Köszönjük a beszámolót!



Hozzászólások
Fiatal Középkoros Régészek Konferenciája — 2 hozzászólás
  1. Sziasztok, köszönöm a beszámolót! Egy kis kiegészítés: az előadàst Viktorral közösen írtuk és raktuk össze, eredetileg közösen is tartottuk volna. Végül én olvastam fel az egészet – Viktor “részét” is – Viktor utolsó pillanatban szükségessé vált távollétében. Ettől még közös előadásnak kéretik tekinteni 🙂 Üdvözlettel: Bálint

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.