Várjáró Magazin 8. szám

Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár

Várjáró Magazin 8. szám, Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár

Hasznos Nógrád megyei település, jelenleg Pásztó egyik városrésze. A település határában, keletre, a Mátra felé vezető főút mellett található a vára. A faluban az utolsó balra nyíló utcán letérünk, majd az úton haladunk akkor is, amikor földútra vált. A falu szélétől kb. 600 m-re érjük el a 333 m magas hegyen álló a Cserteri vár romos maradványait. A várhegy relatív magassága 80 méter, a déli oldalán nagyon meredek, néhol függőleges sziklák határolják. Északról és nyugatról ugyanakkor könnyen megközelíthető, hiszen enyhén emelkedő terület övezi.

A Hasznosi vár (felül) a Második Katonai Felmérés, (alul) a Harmadik Katonai Felmérés térképén. (Forrás: http://mapire.eu/hu/)

A vár megközelítőleg hosszúkás téglalap alaprajzú, de a pontos alaprajza a jelenlegi, erősen romos állapota miatt nem állapítható meg. A várhegyhez képes magasabban fekvő Gombás tető gerince felől, észak-nyugatról védelmet biztosító árok nyomai, annak feltöltődött állapota ellenére is felismerhetőek. A vár a magasabb fekvésű, nyugati központi várrészből, és az alacsonyabban fekvő, kisebb keleti részből áll. A palotaépület falainak romjai helyenként most is állnak 7-10 méter magasan. Mai tudásunk szerint a várba az északi oldalon lehetett bejutni, a váron belül egy 2,5 méter széles falszoros vezetett az ötszögletű toronyhoz, és a közvetlen mellette lévő másik, erős négyzetes toronyépülethez. A várat a Várhegy alatti Kövicses-patak medrében összegyűjtött andezittömbökből és a Várhegyet borító andezitből építették.

A vár alaprajza (rajz: Csépe Attila)

Az irodalom szerint a vár a nevét a mára már elpusztult középkori Cser vagy Cserter nevű faluról kapta. Felvetődhet azonban a cserfás-erdős terület is névadóként. A vártól északra eső, ma erdővel benőtt területet jelenleg is ilyen néven tüntetik fel a térképek. A középkori oklevelekben a várat hasznosiként tüntetik fel. A várban nem folytattak még régészeti ásatásokat.

A terület az Aba nemzetség szállásbirtoka, majd királyi birtok 1265-ig. Ekkor kapta meg a területet és a pásztói ciszterci monostor kegyuraságát V. István ifjabb királytól a Rátót nemzetség nádori ágához tartozó Porch István, az ifjabb királyné főlovászmestere. Az ő leszármazottjai a vár építtetője és későbbi, középkori tulajdonosai.

Hasznos 1265-ben Tar helység egyik határrésze volt és Ágasvárhoz tartozott. Ekkor az Ágasvár és a hozzá kapcsolódó falvak adományozásáról szóló oklevélben nem településként írják le hasznosi területet, de Cserter falu sem szerepel a határleírásban. Ekkor még lakatlan a környék, legközelebbi lakott település Pásztó és Tar.

A Kacsics birtokhoz tartozó közeli Szőlős (ma: Mátraszőlős) várának megtámadásában -1290 körül- Ágasvár és Hasznos urai is részt vettek. Erről egy, a Zagyvafői várban kelt 1292-es oklevél emlékezik meg.

A Rátót-nemzetségből származó Pásztói, Tari és Kazai Kakas-család Pásztó és környéke sorsát évszázadokra meghatározta.  A településre kedvezően hatott a földesúri kézbe kerülés. A királlyal a család szoros kapcsolatot ápolt, 1295. február 16-án III. Endre Pásztón adott ki oklevelet. Pásztó fejlődése a XIII. század végén felgyorsult, 1298-ban vásártartási joga volt, piacát említik.

Régi képek és képeslapok a várról I.

Demeter mester 1298-ban Ernye bán fia István országbíróval, a Rátót nemzetségbeli Domonkossal, Nógrád vármegye főispánjával – a hasznosi vár építtetőjével, Amadé nádorral és Szécsi Pál mesterrel valóságos szövetséget kötött Endre uralkodásának biztosítására. Demeter mester magatartása nagy hatással volt Nógrád vármegyére, melynek nemessége, néhány embert kivéve, III. Endrét ismerte el törvényes urának. Rátót nemzetségbeli Porc I. István idősebb fia Domonkos még 1308-ban is viselte a Nógrád megyei főispán méltóságot, továbbá 1309-1315-ig királyi tárnokmester, majd 1315-1321-ig az ország nádora is volt.

1299-ben Demeter sikerrel vette fel a testvérét elfogó Csák Mátéval szemben a harcot és annak egyik várát el is foglalta.

Régi képek és képeslapok a várról II.

A Cserteri várat a Hasznosi család megalapítója, a fent említett Domokos építette a XIII. század utolsó és a XIV. század első évtizede körüli időben. Ugyanekkor pásztón egy udvarház is épült a családnak.

Ekkor kiadott oklevelekben a vár építője “Domenicus Magnus de Haznos” néven szerepelt. Tőle származik a Pásztói család, kiknek tagjai között későbbiekben országbírót is találunk.

A Várhegy D-ről, a Kövicses patak irányából.

Pásztón a Rátót nembeli híveinél tartózkodott Venczel király 1303-ban, amit bizonyít az egri káptalan kérelmére kiadott levele.

Domonkos eleinte Vencel és Ottó táborába tartozott. 1307. októberében elismerte I. Károlyt királyának és 1308. szeptember 22-én mint nógrádi ispán vett részt az országgyűlésen és az 1308. november 21-i pesti, valamint az 1309. évi székesfehérvári koronázáson.

A hasznosi vár Tamás nevű várnagyát 1304-ben említik. E tisztséget 1317-ben a Balog nembeli Miklós fia Dénes, 1319-ben pedig Farkas fia Tamás töltötte be. Károly Róbert a várból keltezi egyik levelét.

A pásztói monostor kegyurai közül említtetnek 1320-ban Hasznosy Domokos (Dominicus Magnus de Hasznos) nádor.

Csobánka, Gurk fia Miklós és Záh fia Feliczián bárhol található javait a király 1315. szeptember 14-én, Szegeden kelt levelével a Rátót nemzetségbeli Domokos nádornak adományozta.

Több szakirodalomban is megemlítésre kerül, hogy a Cserteri vár a közeli Ágasvárral és Óvárral együtt az itt húzódó Kövecses-patak völgyében elvonuló fontos hadiút védelmét szolgálta. Az Ágasvári 1265-ös okmányban a hadiútról külön nincs említés, az Óvárról viszont dokumentum nem maradt fenn. A Zagyva völgyében vezetett egy fontos út, mely Hatvant kötötte össze Fülekkel, de a hasznosi vár alatt futó Kövecses-patak a Zagyvának csak egy mellék ága.

Domonkos tárnokmester és nádor fia, Nagy Domonkos, 1348-ban Hasznosi előnévvel szerepel, tőle származik a Pásztói család. A vár ezután már a Pásztóiak birtokában van.

Hatalmaskodással kapcsolatos 1441-es királyi oklevélből idézet: Ulászló király Nana-i Kompolth Jánoshoz és Pálhoz, volt királyi pohárnokmesterekhez, jelenleg hevesmegyei főispánokhoz. Panaszolta előtte Iwan-i István, hogy az elmúlt zavaros időkben Pazthoh-i Miklós fia: János sokat zaklatta őt az éppen tőle zálogban tartott Pazthoh-i birtokrészekben anélkül, hogy a zálogösszeget neki kifizette volna. Azonkívül december 6. körül Miklós fia: János a Zoka nevű birtokhoz tartozó makkos erdejében 24 kövér disznaját vágatta le és a levágottakat Hasznos várába vitette….

A Várhegy K-ről, a hasznosi víztározó irányából.

1454-ben Pásztói András nevű tagját hűtlensége miatt 1473-ban fej- és jószágvesztésre ítélték. Elvett birtokaiba, Mátyás király meghagyására, az egri káptalan Pásztói Lászlót iktatta be.

A Pásztói családdal rokon Tari család fiú ágon történt 1472-es kihalta után, a nőágon rokon Nánai Kompolti családra szállnak Tari család birtokai. 1489-ben a Nánai Kompoltiak és a Pásztóiak pereskednek Hasznos helység miatt. Ekkor a Tari család tulajdonában volt közeli Ágasvár már romos állapotban van.

Mátyás király az egri káptalanhoz 1488 évben írt levelében említi a várat. Jelentették előtte a Pásztó városában lakó Tholyntha Máthé feleségével Margittal egyetemben, hogy jóllehet ők azt a három jobbágytelket, amelyeket Pásztói Miklós a Heves megyei Pasztó városában nekik 100 arany forintért elzálogosított, mivel a kölcsönvett zálogösszeget hirtelen vissza kellett fizetniük, ugyanazon a 100 forintnyi zálogösszegen tovább zálogosították Werebel-i Györgynek, Simonnak és Pálnak, akik azóta is birtokukban tartják a három elzálogosított telket. Ennek ellenére Pazthoh-i Miklós és testvérei István, magukhoz vévén Laposrew-i Györgyöt, Hasznos vár várnagyát, Thewrpes-i Jánost és Mihályt, azonkívül három nem nemes familiárisukat éjszaka Tholyntha Máthé és felesége Margit házára törtek. Őt, aki ekkor már Werebel-i Györgynek, Simonnak és Pálnak a jobbágya volt, elfogták, bilincsbe verve Hasznos várába hurcolták, ahol földalatti börtönben kenyéren és vízen tartották, 20 forintot érő lovát elvették és mindaddig nem engedték szabadon, míg készpénzben nem fizetett nekik 10 aranyforintot és nem igért egy hordó bort. Később egy tanú találkozott Pásztó helység káplánjával, aki Hasznos várába igyekezett, hogy Tholynthát meggyóntassa, mert állapota a tömlöcben válságosra fordult. Johannes de Pazthoh, a hatalmaskodók testvére, a többi közt vallotta, hogy Thelyntha azon a címen ígért testvérének egy hordó bort, mert Hasznos várának három kapuja van… Feleségét is bántalmazták és a nála lévő 8 arany forintot elvették tőle. – A király meghagyja a káptalannak, küldje ki testimontumát, akinek jelenlétében Hevesmegye egyik esküdt nemese a megyei hatóságtól Pásztó városába egybehívott emberektől eskü alatt vegye ki a fentiekre vonatkozó vallomást, majd ugyanaz az esküdt nemes mint királyi ember idézze meg a Pazthoh-i Miklóst és Istvánt, Laposrewe-i György várnagyot és Thewrpes-i Jánost és Mihályt az exponensekkel szemben vízkereszt nyolcadára (jan.13.) a király személyes jelenléte elé.

A vár központi magja Ny-ról.

A Dózsa féle parasztháború Pásztói véres csatája után, a levert nógrádi és hevesi jobbágyhadak katonái a környéken bujkáltak, a jobbágyok közül sokan a várban raboskodtak.

A XVI. század közepén a Hasznosi vár a végvárak sorába került és 1540 táján megerősítéséről rendelkeztek. A hódoltság idején, 1552-ben, a török ellenállás nélkül foglalta el és tartotta birtokában. Később néhányszor gazdát cserélt.

A vár alatti település 1549-ben több nemes család birtoka volt, amikor is 6 adóköteles, 3 elszegényedett és 4 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze. Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint 6 portája volt; ekkor már a török hódoltsághoz tartozott. 1589–90-ben az egri várba szállította be a főpapi tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban 1, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 1686-ban fél portával van felvéve.

A török megszállás után az egri vár tartozéka, 1693-ban gróf Koháry Istváné.

Az 1800-as évek elején a pásztói apátságé volt. Fokozatosan rommá lett a vár, de a XIX. század közepén még jó állapotban volt.

A keleti palota rész romjai.

A helyi öregek még emlékeznek, hogy a vár némely falai annyira romosak és veszélyesek voltak, hogy a faluvezetés arról döntött, hogy a falakat le kell dönteni. Ezt végre is hajtották és a köveket elhordták. Ugyanakkor az 1932-es Szent István vándorlás során a várnál készült fényképfelvételeken és az 1913-as, 1916-os képeslapokon a maihoz hasonló romos falakat láthatunk. Ekkor a várterület teljesen ki van takarítva. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben c. könyvben (1886) egy rajzon szintén hasonló állapotban láthatjuk a Cserteri várat.

2010-ben a vár sematikus alaprajzát készítettem el.

2013 év tavaszán a területet bejárta dr. Nováki Gyula és dr. Majcher Tamás, valamint a várterület jelenlegi tulajdonosa Maczó László a várfelmérést megelőző tisztítási munkálatok egyeztetése érdekében.

Megkezdődött a vár kitakarítása.

2014 januárjában a keleti oldalon a központi rész egy faldarabja kiszakadt és a középső valamint a keleti várészt elválasztó árokszerű terület felé dőlt be.

A 2014 januárjában kiszakadt és ledőlt falszakasz.

2014 tavaszán a területet borító erősen bozótos részek kitakarítása a tulajdonos részéről megkezdődött, a későbbi várfelmérés reményében.

Egyre nagyobb területek tisztulnak meg a várfelmérés reményében.

A hasznosi vár kb. 30 perces könnyű sétával elérhető, innen gyönyörű kilátás nyílik a Mátra hegyeire, az Óvárra és Ágasvárra, ahová szintén érdemes elmenni, ha már erre jár a vár-túrázó. Egy nap alatt mindhárom vár bejárható. Az Óvár és Ágasvár is bronzkori vár volt, majd mindkettőre középkori vár is épült. Hasznosról ha autóval átmegyünk Mátrakeresztesre, a falu központjában lévő parkolótól balra, emelkedő aszfaltos úton indulva, a falu szélső házait elhagyva, az Ágasvár felé vezető földútról balra letérünk és jelzett turistaúton, folyamatosan emelkedő ösvényen juthatunk el az Óvár maradványaihoz. Óvár bejárása után az északi kapun át folytathatjuk túránkat az Ágasvár felé, földúton, viszonylag könnyű terepen. Az Ágasvár oldalában szállásra is alkalmas túristaházhoz érkezünk, ahonnan meredek ösvényen mehetünk fel a csúcson lévő vármaradványokhoz.

Szöveg és fotók: Csépe Attila
Szerk.: Várjáró Magazin



Hozzászólások
Várjáró Magazin 8. szám — 2 hozzászólás
  1. Üdv Attila! Szép összeállítás és végre nógrádi! Hogy állsz a tari kutatásaiddal? Szia, Laci -Starjánból

  2. Kedves Attila! Miközben olvastam, átéltem gyerekkorom gyakori kirándulásait a hasznosi (cserteri) várhoz. Nagyon biztató, hogy ilyen szépen összeállítottad a történetét. Köszönet ezért a hasznosiak nevében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.