Szíria őrhelye – Margat (III.)

A Major Balázs által vezetett kutatócsoport immáron több mint egy évtizede tevékenykedik Szíria part menti régiójában, melynek elismeréseként 2006-ban a Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérték fel Margat feltárására.

A főként régészek, arabisták, történészek, illetőleg restaurátorok által alkotott kutatócsoport legfőbb feladata a vár feltárása, valamint az itt élt népek életének megismerése, illetőleg rekonstruálása a különböző tudományágak komplex vizsgálata által.

Írásom zárófejezeteként ismerjük meg a misszió tagjainak mindennapi életét!

A rekkenő hőség miatt az éjszakát a maracleai (al-Khrāb) szállás tetőteraszán töltő férfiakat, a Földköz-tenger irányából érkező hűvös légáramlat ébreszti, majd tisztálkodás és egy rövid reggeli következik. Az arab laposkenyér és az ízletes szír sajtok a legkapósabbak, amit a Balázs által, tucatnyi filterből főzött teával öblítünk le. Gyorsan összepakoljuk a napi munkához szükséges holmijainkat, majd elbúcsúzunk a kolostor udvarán játszadozó nyulaktól, aztán irány a tengerparti szálláson lakó lányokért. Miután felvesszük őket, útra kelünk a vár alatt elterülő piciny keresztény faluba (al-Mrāh), ahol a misszió lány tagjainak többsége lakik, a magunk között csak „tyúkólnak” becézett szálláson. Amint ők is elkészülnek, elindulunk a várba, ahol a khan előtt gyülekezik az esti vízipipázásban kissé megfáradt társaság.

A misszió szálláshelyei (Mráh – Maraclea)

Még a Szíriába történt kiutazás előtt – memorizálás végett – megkaptuk a vár alaprajzát, amelyen Margat valamennyi objektumát azonosítóval látták el, így Balázsnak a reggeli eligazítókon már csak a kódokat, illetőleg az ott dolgozó önkénteseket kell felsorolnia. Ennek megtörténte után szétszéled a csapat, majd mindenki elkezdi a munkát a számára kijelölt szelvényben. Jómagam a belsővár nyugati udvarán, a kerítőfal délnyugati kaputornyánál (T1), illetőleg a dormitóriumban dolgoztam az egy hónap alatt, amit kinn töltöttem. A madárpók-, illetőleg skorpióveszélyre különös gondot kell fordítani, bár arab segítőink közül akadt olyan, aki a lehető legtermészetesebb módon, a tenyerével roppantotta össze a szelvény oldalából előtűnő skorpiót, majd büszkén mutogatta áldozatát.

Munkahely, tengerre néző kilátással – T1 XIII-as szelvény

A munka során mégsem az ízeltlábúak, hanem a tikkasztó hőség, a por és a helyi turisták szűnni nem akaró rohama jelenti a legfőbb kihívást, de egy-egy mutatósabb lelet feledtetni tudja ezen kellemetlenségeket is. Délidőben a völgyből felszűrődő muszlim imák jelzik a pihenő idejét, mely során alkalmunk nyílik mások szelvényeinek, illetőleg leleteinek megtekintésére, valamint a szükséges szakmai egyeztetésekre.

A munka záróaktusát a leletek összegyűjtése, felcímkézése, majd a szelvény dokumentálása jelenti, ezt követően pedig ismételten a khánban gyűlik össze a társaság, ahol aztán elkezdődhet a „Ki talált szebb és érdekesebb anyagot?” nevű össznépi társasjáték. A kedélyes beszélgetés aztán a vár bejáratával szemközti bazársor teraszán folytatódik, ahol ki jégkrémmel, ki alkoholmentes sörrel jutalmazza magát a jól elvégzett munka után.

Életképek

Miután a kora délutáni órákban befejeződik az ásatás, többen gyalog indulnak útra Mráh falu irányába, míg mások a helyi sofőr, Rímún – csipketerítőkkel díszített – mikrobuszával. A tyúkólba érve változatos helyi étkek fogadják a megfáradt önkénteseket, akik itt fogyasztják el közös vacsorájukat, majd rövid sörözést és beszélgetést követően a maracleai csapat hazaindul.

A faluba érve, a helyi kisboltban megvesszük a napi Ugarit kóla, illetőleg arak adagunkat, majd irány a tengerpart, ahol az egyik utolsó szentföldi keresztes vár, Bertalan 1277-ben épített lakótornyának romjai közelében fürdőzhetünk.

Maraclea partjai, Bertalan lakótornyának romjaival és fóliasátrakkal a világűrből (Forrás: Google Earth)

Qaláwún szultán Margat bevételét követően, megfelelő ostromszerkezetek hiányában nem tudta elfoglalni az erősséget, ezért meghagyta Tripolisz urának, VII. Bohemondnak, hogy utasítsa hűbéresét a vár megadására, különben feldúlja a grófság összes kertjét. Bertalan azonban ennek ellenére is hű akart maradni keresztes esküjéhez, ezért a gróf – némi pénzért cserébe – megkéri a maracleai nemes fiát, hogy írjon egy levelet apjának, amelyben beszámol róla, hogy elfogták és rövidesen ki is végzik, ha nem adja fel a tornyot. Bertalan a kialakult helyzetben – apai szívére hallgatván – feladja az erősséget, de Tripoliszba érve aztán rájön a cselvetésre, majd Akkóba lovagol fiához, akit végül saját kezével öl meg.

Szíriában péntek a munkaszüneti nap, amikor is a csapat útra kel, hogy felfedezze az ország látnivalóit; Boszrát, Palmyrát, Aleppót, a Krak de Chevalierst, Szafitát, Yahmúrt, Saone-t, vagy éppen az asszaszinok hegyi fészkét, al-Kahfot. A Szíriában töltött egy hónap ugyan nem kevés idő, de még ennyi sem volt elegendő a főbb látnivalók teljes megismeréséhez.

Palmyra, Saon, Aleppó, Szent Simeon Bazilika, Omajjád nagymecset, Boszra

Mivel a misszió a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatási programjai közé tartozik, így nem maradhat el a vasárnapi mise sem, amelyet alkalmanként a régész végzettséggel is rendelkező, missziótárs Tony atya celebrál maronita keresztény közösségének templomában.

Írásom zárásaként említést kell tennem a misszió történetének egyik, talán legmeghatóbb történéséről is: 2009-ben a II. András kíséretéhez tartozó Péter győri, illetőleg Tamás egri püspök késői utódai, Pápai Lajos, illetve Ternyák Csaba Margatba látogatott, ahol helyi keresztény papokkal mondtak közös misét.

Végezetül nem maradt más hátra, mint a felejthetetlen élményekért cserébe köszönetet mondani a misszió vezetőjének, illetőleg tagjainak, bízva abban, hogy a megkezdett munka a következő években is az eddigiekhez hasonló sikerekkel fog folytatódni!

Csoportkép a kápolnában

A cikksorozat elkészültéhez nyújtott segítségéért köszönettel tartozom Major Balázsnak és Dóczi Zsókának!

Írta és szerkesztette: dr. Fejes Erik ©


Hozzászólások
Szíria őrhelye – Margat (III.) — 3 hozzászólás
  1. Irigylésre méltó helyen dolgoztál! Bár nem vagyok régész, építészhallgatóként mégis nagyon szivesen eljutnék egyszer egy ilyen várba, akár dolgozni is!
    A cikkeket pedig köszönjük!

  2. Szia!
    Tavaly is volt asatas? A zavargasok miatt toroltem a sziriai kirandulasomat, aminek egyik fo celja pont Margat meglatogatasa lett volna.
    jok a cikkek, es pont az elolvasasuk elott lattam a tv-ben a kutatasrol a musort (history chanelrol ha jol emlexem hajnali 2-3 korul)

  3. Kedves Blem!

    Igen, tavaly is volt ásatás. Kár, hogy törölted a programodat, bár tényleg nem árt az elővigyázatosság.

    E

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.