Korhatározó vizsgálat Szádvár gerendáin

Hosszú szervező és előkészítő munka után a Szádvárért Baráti Kör és a Herman Ottó Múzeum közösen felkérte Grynaeus Andrást, hogy a Szádvár falaiból az elmúlt években előkerült, vagy már jól ismert, látszólag egészséges fagerendákból vegyen olyan mintákat, melyek segítségünkre lehetnek az erősség falainak korhatározásához és a további kutatásához.

Egy kellemesnek ígérkező, szép novemberi napon, egy kevésbé kellemes feladattal kellett kezdeni a vizsgálatot, azaz egy félmázsás áramfejlesztő aggregátort kellett kézi erővel feljuttatni a középkori várfalak közé. Rövid szusszanást követően, nem minden probléma nélkül életet leheltünk a technikába, és kezdetét vehette a fúrás.

A déli fal lőrése a gerendával

Mi is volt a vizsgálat lényege és célja? Középkori, kora újkori, jó állapotban fennmaradt fa gerendák évgyűrűszerkezetének vizsgálatával, szerencsés esetben, pontos információt nyerhetünk a megmunkált faelem abszolút koráról (dendrokronológiai vizsgálat). Ezzel a módszerrel meghatározhatóvá válik az az évszám, amikor a fánkat kivágták és beépítették mai helyére. Ehhez az eredeti gerendát roncsolásos vizsgálatnak kell alávetni, azaz egy speciális fúróval egy 15 mm átmérőjű magot kell kiemelni a gerendából, melyben jól látszanak a fa szerkezetét alkotó évgyűrűk.

Az vizsgálati eszközök

 

Az első minta a fúróban

A középkorban építkezésekhez általánosan használt tölgyfa esetében a Kárpát medence éghajlatán, a fák évente különböző vastagságú, de ugyanazon évben minden tölgyfa hasonló nagyságú évgyűrűt növeszt. A különböző területekről vett, különböző korú minták, így évgyűrű sorozatok is átfedést mutatnak egymáshoz képest, és ezzel a módszerrel napjainktól kezdve visszafelé haladva összeállíthatóvá vált egy, a középkorba visszanyúló fa évgyűrű sorozat, melybe beillesztve a szádvári mintákat, megkapjuk a vizsgált gerendák kidöntésének dátumát. Hozzá kell tenni, hogy biztos eredményt csak abban az esetben kapunk, ha a mintában legalább 30 évgyűrű található. Bízzunk tehát abban, hogy a mikroszkóp alatt a szádvári gerendák elegendő gyűrűt produkálnak számunkra…

Mi volt a cél? Idén két helyen tudtunk korhatározáshoz magot venni. Az egyik helyszín a 2009-ben állagvédett ún. déli fal, annak is épen megmaradt és helyreállított lőrésében található gerenda. A másik helyszín a középső vár déli oldalán emelkedő nagyméretű ötszögű ágyúbástya, melynek nyugati lőrése igen jó, szinte sértetlen állapotban megmaradt. Mindkét esetben jól látható, hogy a szakállas puska megtámasztására szolgáló gerendák a fal építésével egy időben kerültek helyükre. Így a gerenda kora segít a fal, illetve a bástya építési korának meghatározásában.

Az ötszögű bástya teljesen épen megmaradt lőrése

 

A második minta vételének pillanatai

 

A második minta, reméljük 30 gyűrűvel…

A külső vár déli falának korhatározása még mindig bizonytalan. Az ásatásokon előkerült 15. század közepéből származó pénzek, és rétegmegfigyelések már sejtetni engedik Szádvár teljes körbekerítésének idejét, de reméljük, hogy így még pontosabb dátumát kapjuk a kiépítésnek. A vár ötszögű bástyái az utolsó időszakban, a 16. század végén vagy a 17. század elején épülhettek. Jól azonosítható, hogy a bástya esetében utólagos hozzáépítésről van szó, azaz a korhatározás segítségével megtudjuk majd az utolsó nagyobb kiépítés, erődítés idejét is.

Bízunk benne, hogy sikeresen zárul ez a kis akciónk, és még a Mikulás virgácsai előtt megérkeznek azok az évszámok, melyek tovább lendítik Szádvár megvédésnek, megismerésének és méltó bemutatásának ügyét. 

Szöveg és képek: Gál-Mlakár Viktor
Szerk.: vigi


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.