Beszámoló a VIII. Vármentő Napokról

Éljenek a szponzorok, avagy a “kesztyűs-banda”

Fagyos téli vidék látképe fogadta a VIII. Vármentő Napokra összegyűlt társaságot szombat reggel a Szögliget község északi határában megbújó Szalamandra-turistaháznál. Miközben vidáman emlegettük egymásnak a velünk esett régi történeteket, fel-felpillantottunk a Várhegyre, ahol ismét derekas munka várt reánk. A társaság nagy része már ismerte a feladatot, tudta milyen nehézségekkel jár a hegyi terepen végzett emberpróbáló tevékenység.

Mégis mindannyian szeretjük, hiszen ezért gyűlünk össze már több esztendő óta. Szögligeti tagunk – Mihalik Imre – révén szerszámainkat terepjáróval előreküldtük, míg a csapat nagyobb része gyalogszerrel vágott neki a meredek szerpentinnek. Bátran leírhatom, hogy mire a 460 méter magas Várhegy sziklaplatójára felértünk, senki sem fázott! Rövid balesetvédelmi oktatás után csoportokban nekiláttunk a kiosztott feladatoknak.

Sem a később érkezők, sem a hó, sem az akadályok nem állhatták utunkat…

A nyárra tervezett állagmegóvási feladatokra készülve elsősorban a belsővár keleti palotafalának és a külsővár északi kőfalának környékét tisztítottuk meg a felesleges növényzettől.

Derekasan dolgozunk

Az előbbi helyszínen szomorú kép fogadott, az egykori emeletes lakóépület maradványaiból újabb darabot harapott ki az időjárás. Így teljes mértékben egyet kell érteni a műemlékvédelmi szakemberekkel, hogy ennek megóvása a legsürgetőbb feladat.

Az idő vasfoga újabb harapást ejtett a palotafalon

A szorgalmas kezekben forgó metszőollók a kisebb hajtások, a motoros fűrészek pedig a nagyobb bokrok és fák között vágtak derekas rendet. Míg a felnőttek dolgoztak, addig a gyerekek hóembert készítettek a tavaly megóvott déli várfalon. Déltájra járt, mikorra mennyei illat terjengett el a középkori romok között. A Nova-Alpin Kft. ismét vendégül látott minket az immár legendássá vált sajtos-füstös-tejfölös lángosára. Mondhatom senkit sem kellett bíztatni, mindenki ott sündörgött a hatalmas tepsi körül.

Lángos, virslis lángos…, soroljam még?

Már lebukott a nap a zordon hegyek mögött, amikor levonult csapatunk a Várhegyről. Vasárnap reggelre eldőlt, hogy a tavasz legyőzi a telet, a jólesően melengető nap sugarai láttán vidáman vágtunk neki ismét a csúcsnak. A déli oldalon foltokba húzódott össze a hó, ellenben észak felől még sí lesikló versenyt lehetett volna rendezni. Sorainkat újabb önkéntesek töltötték fel, szerencsére jó hírünk egyre több lelkes természetjáró és műemlékpártoló embert megtalált. A Szádvárért Baráti Kör tagjai által elkészített paprikás krumpli elfogyasztása mellett szó esett nyári terveinkről is, amikor újabb részletét szeretnénk megóvni a legendás Bebek-várnak, Szádvárnak…

Vármentésünk 2. napján is szorgalmasan dolgoztunk (és bandáztunk 🙂

Jó étvágyat, avagy csendélet a várban, délidőben

…Ennek véghezviteléhez mindenki segítségére számítunk!

Szöveg: Szatmári Tamás



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.