A vár legendája

A vár hosszú ideig a Patócsyaké (Nagy Iván, IX. kötet, 158. oldaltól) volt, mígnem Patócsy Benedeket a rozsnyói vörös barátok kezdték sűrűn látogatni. Annyira behálózták a várurat, hogy az a halálos ágyán az ő részükre csinálta a testamentumot. A barátok még arra is rávették, hogy bízza rájuk a fiát, ők majd papot nevelnek belőle.

Szádvár rekonstrukciós elképzelése, grafika: Ferenc Tamás

Szádvár rekonstrukciós elképzelése, grafika: Ferenc Tamás

Az említett végrendelet passzusa szóról-szóra így hangzott: “Birtokomat két részre osztom, az egyik a szádvári uradalom huszonkilenc faluval, másik rész a gombaszögi vadászházam a réttel és a kis erdővel. Mindkettőt a barátoknak hagyom úgyazonban, hogyha a fiamból papot nevelnek, kit szintén az ő gondjaikra bízok. De ha valamely okból nem akarná fiam a papi pályát, akkor a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”

Persze esze ágában sem volt a fiatal Bálintnak pappá lenni. Mihelyt megnőtt, otthagyta a barátokat, Budára ment és beállott a király vitézei közé. Az örökösödés ügye Mátyás király elé került, aki felrendelte a barátokat és a végrendelet elolvasása után megkérte őket – itt színünk előtt nyilvánítsák ki, a két birtok közül melyiket akarják. Ők felelik: egy szívvel, egy lélekkel a szádvári uradalmat akarják. Nos tehát, válaszolt a király: minthogy kegyelmetek a szádvári uradalmat akarják, hát akkor annak kell lennie a Patócsy fiáé, mert a végrendelet szóról-szóra ezt mondja: ” a két birtok közül az legyen a fiamé, amelyiket a barátok akarják.”



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.